Elrontott számlák: | hogyan lehet javítani?

A számlán számos elem szerepel, amelyek közül, ha csak egyet is elrontunk, felmerül a kérdés: hogy hozzuk helyre a hibát?

A vállalkozások életében fontos momentum a számlázás – a számla mindig 3 példányban készül, amelyek közül egy a vevőé, egy a kiállítóé, a harmadik pedig az úgynevezett tőpéldány, amely kézi számlák esetén a számlatömbben marad.

Elrontott kézi számla

A-verzió

Ha kézzel írt számlán elrontottuk a vevő nevét, címét, vagy akár az összeget, és be tudjuk szerezni a számla mindhárom példányát, akkor javíthatunk úgy, hogy a hibás adatot minden példányon áthúzzuk, a jó adatot melléírjuk, dátumozzuk és szignózzuk. Lehetséges megoldás az is, ha új számlát adunk a vevőnek a helyes adatokkal, a hibás számla mindhárom példányát pedig áthúzzuk, ráírjuk hogy „rontott”, majd eltesszük.

B-verzió

Ha nem tudjuk begyűjteni a számla mindhárom példányát, kiállíthatunk egy úgynevezett számlával egy tekintet alá eső okiratot. De ez sem lehet egy darab papír, mivel a kézzel kiállított korrekciós bizonylatnak is a NAV által kiadott sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal kell rendelkeznie. Ha elrontottunk egy szöveges adatot (nevet, címet, dátumot) vagy akár egy összeget (a vételárat, az áfa kulcsát vagy összegét), ezen az okiraton helyesbíthetjük az adatokat. Ha összegszerű adatot rontottunk, akkor is leírhatjuk szöveggel, mi volt hibás az eredeti számlán, de tételesen, felsorolásszerűen is levezethetjük, mi volt az eredeti tétel, mi a módosított összeg, és ez alapján mennyi a különbözet. Fontos, hogy a javított és a helyesbítő számla együtt érvényes, mindkettőt oda kell adnunk a vevőnek. Ha a javítás a számla összegét (a fizetendő áfát) is érinti, különösen figyeljünk oda arra, hogy a helyesbítő számlát igazolható módon juttassuk el a vevőhöz.

C-verzió

„Sztornó” számláról akkor beszélünk (bár a törvény nem ragaszkodik ehhez az elnevezéshez), ha a helyesbítés egy, az eredetivel megegyező de ellentétes (mínusz) előjelű összegről szól, magyarán a két számla összege éppen 0. Ezután tiszta lappal állunk, kiszámlázhatjuk a megfelelő adatokkal a valódi összeget. Ilyenkor tehát három dokumentum keletkezik: az eredeti számla, a sztornó számla és a javított számla. Ezek közül a vevőnek csak a javított számlát kell átadni, ha még időben észrevesszük a hibát.

A sorszám fontos!

A számlával egy tekintet alá eső okiratnak (a „helyesbítő” vagy „sztornó” számlának) is rendelkeznie kell sorszámmal, kibocsátási dátummal, fel kell tüntetni rajta a vevő és az eladó adatait, valamint az eredeti, javított számla sorszámát is.

Elrontott gépi számla

Számlázóprogrammal készült számlát utólag nem szabad javítani, sem kézzel, sem géppel – így tehát a korábban leírt lehetőségek közül csak az utóbbi kettőt választhatjuk. Ha hibát vétünk, sztornózhatjuk az eredeti számlát, majd kiadhatunk egy újat: ahogy már írtuk, hivatkozni kell az eredeti számla sorszámára, és negatív előjellel kell szerepeltetnünk a számla tételeit.

A téves adatok javíthatóak egy lépésben is, magyarán olyan számlával egy tekintet alá eső okirattal is, amelyen jelezzük: mely számla mely adatait módosítjuk, szükség esetén mely összeget mire javítjuk, és ez milyen különbözettel jár. A helyesbítő számlán szereplő összeget kell fizetnie a vevőnek az eredeti számla végösszegén felül. Ha a helyesbítő számla végösszege negatív, akkor pénz jár neki vissza az eladótól. Ha csak szöveges adatot javítottak (pl.: a nevet), a helyesbítő számla végösszege 0 forint.

Megosztás: