Cukorbetegség béta sejtek, Felhasználói fiók menüje
Cukorbetegség: új sejtek, új gének, új gyógymódok [origo] Inzulintermelő sejtszigetek beültetése, sejtterápia és génterápia. A diabéteszt a hasnyálmirigy betegsége okozza.
Az immunrendszer "tévedésből" megtámadja az inzulintermelő béta-sejteket, és szétroncsolja őket. A megmaradt sejtek már nem tudnak elegendő inzulint termelni.
Téma: Cukorbetegséreadybusinessblog.hunhiány
Hagyományosan e vércukorszint szabályozását végző hormon pótlásával lehet kezelni a cukorbetegséget. Ez persze nem valódi gyógymód, hiszen csak a hasnyálmirigy helytelen működése miatt hiányzó inzulint juttatjuk a szervezetbe.
1-es típusú cukorbetegség
Igazi gyógyulást az eredményezne, ha a szervezetet újra képessé tennénk a cukorbetegség béta sejtek folyamatos előállítására. Ehhez beavatkozhatunk a szervek, a sejtek-szövetek és a gének szintjén. A szervi szinten való beavatkozás lehetősége egy teljes hasnyálmirigy beültetése, de nem mindenkor javasolt ilyen transzplantáció. Kombinált hasnyálmirigy-veseátültetés - Azoknál az I.
Azért a cukorbetegek ezen viszonylag kis csoportjánál szükséges az operáció, mert náluk a legkisebb a túlélési valószínűség műtét nélkül. A hasnyálmirigy-átültetés egészen pontosan a kombinált hasnyálmirigy-veseátültetés nem jelent tökéletes gyógyulást.
A műtét csupán egy alternatív gyógyeljárás, amely sok szövődménnyel, kellemetlenséggel járhat, de a beteg életesélyeit megduplázza - nyilatkozta lapunknak dr. Sebészeti Klinikájának adjunktusa, aki ben cukorbetegség béta sejtek hajtott végre Magyarországon hasnyálmirigy-átültetést. Azóta hazánkban huszonegy ilyen operációt végzett el munkatársaival.
Mi a cukorbetegség? A diabétesz típusai
Jelenleg azonban nincs más gyógymód, amellyel a cukorbetegek halálozását olyan hatékonyan lehetne csökkenteni, mint a szervátültetéssel - mondta dr. Kalmár Nagy adjunktus. Inzulintermelő sejtszigetek beültetése Ám talán nem szükséges teljes hasnyálmirigyet, elég csak a Langerhans-sziget sejtjeit beültetni a szervezetbe, ugyanis a hasnyálmirigy ezek hibájából nem tud elegendő inzulint előállítani.
A szigetsejtek beültetése általában nem vált ki olyan erőteljes kilökődési reakciókat, mint amilyeneket az egész hasnyálmirigy transzplantációja okozhat.
Ha ez megoldható, nincs szükség a sokkal nagyobb műtéti kockázattal járó hasnyálmirigy-átültetésre, hiszen a szigetsejt-átültetés cukorbetegség béta sejtek egy jóval kisebb beavatkozást igénylő eljárás, amely során felkeresik a májhoz futó köldökvénát és abba fecskendezik a szigetsejt szuszpenziót - teszi hozzá dr.
Kalmár Nagy Károly. Sajnos a szervezet mégsem "fogadja el" teljesen a beültetett egészséges sejteket, mert ezek nem tudnak úgy "megtapadni", mintha a hasnyálmirigy sajátjai lennének. Bár a szigetsejt-beültetés segítségével hosszú ideig nélkülözni lehet az inzulinos kezelést, legfeljebb egy év múlva újabb sejtbeültetésre van szüksége a betegnek.
Elegendő donor hiányában azonban sok beteg számára az újabb és újabb sejtterápiás beavatkozás megvalósíthatatlan lenne.
Mit kell tudni a 2-es típusú cukorbetegségről?
Ezért olyan laboratóriumi sejttenyészetekre van szükség, ahol nagy mennyiségben állítanak elő inzulintermelő hasnyálmirigy sejteket. Az egyik lehetőség erre a terápiás klónozás, az embrionális őssejtek felhasználása. A beteg ember testi sejtjeiből kivont DNS-t egy magjától megfosztott petesejtbe juttatják, s az ezután fejlődésnek indult embrióból kinyerik az embrionális őssejteket.
Ezek a sejtek még nem specializálódtak, a sejt-differenciálódás olyan korai stádiumában cukorbetegség béta sejtek, hogy megfelelő manipulációval bármilyen sejt létrehozható belőlük. A másik lehetőség a szervezetben sokhelyütt cukorbetegség béta sejtek a hasnyálmirigyben is megtalálható úgynevezett felnőtt őssejtek manipulálása.
Ezek már inkább specializálódtak, mint az embrionális őssejtek, de a kutatók legújabb felfedezései szerint visszaállítható a genetikai órájuk, és így szintén alkalmasak bármilyen sejt, például inzulintermelő szigetsejtek létrehozására. Farkas Gyula, a Szegedi Tudományegyetem professzora nemzetközileg elismert szaktekintélye a szigetsejt-transzplantációnak.
Magyarországon, óta, egyedül ő végzett ilyen beavatkozásokat. A Szegeden most berendezés alatt álló új laboratóriumban talán majd itthon is elérhetőek lesznek a nyugaton produkált jó eredmények.
Génterápia A cukorbetegség terápiájának harmadik nagy reménye a cukorbetegség béta sejtek. A biológusok olyan géneket keresnek, amelyek a szervezetbe juttatva inzulintermelésre ösztönzik a sejteket.
Koreai kutatók cukorbeteg patkányokon kísérletezve felfedeztek egy gént, amely az állatok szervezetébe ültetve az inzulinhoz hasonló hormon termelését váltotta ki, s pontosan összhangban volt a vércukorszinttel. Azt remélik, hogy a sikeres állatkísérletek után génterápiájuk alkalmazható lesz az emberek esetében is, a fiatalkori diabétesz gyógyításában. Elképzelhető, hogy a hasnyálmirigy sejtjeibe kellene a megfelelő géneket bejuttatni, visszaadva nekik az inzulintermelés képességét.
Más kutatók azonban azzal is kísérleteznek, hogy egy szájon át szedhető tablettát fejlesszenek ki, amely a cukorbetegség béta sejtek felszívódva a bélsejteknek ad genetikai utasítást inzulin kiválasztására.
A bélben termelődő nagy mennyiségű inzulin így a vérbe kerülve megfelelően tudná szabályozni a vércukorszint változását. Az emberi genom-program óta viszont már tényleg bármelyik pillanatban azonosíthatjuk a betegséget előidéző igazi gént, hogy tudjuk, melyiket kell megjavítanunk egy esetleges génterápia segítségével - mondta lapunknak dr.
Korányi László, a Balatonfüredi Szívközpont Alapítvány kutatója, akinek laboratóriumában, Balatonfüreden óta egy diabéteszes DNS-mintatár kialakítása folyik. A tudósok begyűjtik az emberek fenotípusával kapcsolatos adatokat és az elemzésre váró vérmintát, hogy feltérképezzék a magyarországi populációra jellemző genetikai különbségeket. Korányi László szerint ugyanis, ha a hazai diabéteszes betegeknek szeretnénk segíteni, azokat a géngyakorisági jellegzetességeket kell figyelembe vennünk, amelyek a magyarországi cukorbetegek genotípusára jellemzőek.
Cukorbetegség: mi valójában a kiváltó oka?
Amennyiben valahol a cukorbetegség béta sejtek sikerül felfedezni a betegség kialakulásában kulcsszerepet játszó gént, e nemzetközi kutatási eredmények és a balatonfüredi minták alapján ki lehet majd dolgozni egy hazai génterápiás programot.
Inzulinpótlás a szájon át A jelenlegi helyzetben azonban a legtöbb beteg még inzulinos kezelésre szorul, így nagy jelentősége van az orosz kutatók találmányának: a Topicsev Petrolkémiai Szintetikus Intézetben állatkísérletek alapján kifejlesztett szájon át szedhető inzulintablettának.
Léteznek már inhalálással bejuttatható inzulin-készítmények is. A kutatók ma nem csupán a cukorbetegség terápiájának ígéretes, új ösvényeit tapossák ki, hanem a jelenlegieknél is megbízhatóbb módszereket keresnek a szövődmények korai diagnosztizálására.
Abban a szakértők mind egyetértenek, hogy magát az alapbetegséget kell kezelni, és így a szövődmények kialakulása is megakadályozható. Tizenöt-húsz év múlva jelentős eredmények várhatók a sejtterápiában, és valószínűleg a diabéteszes génterápia szemszögéből is nagy áttörés küszöbén állunk. A jövőben talán megteremtődnek annak a feltételei, hogy a diabetesz mellitus ne csak kezelhető, hanem gyógyítható betegség is legyen. Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.