Vállalkozásfejlesztés | A felsőoktatás szerepe

A felsőoktatásnak manapság már nem csak az a feladata, hogy a jövő üzletembereinek átadja a mindennapi tevékenységhez szükséges praktikus tudást.

A nemzetközi tapasztalatok szerint legalább ilyen fontos a leendő vállalkozók gondolkodásmódjának megváltoztatása és a kapcsolatépítési készségek fejlesztése.

Európa-szerte gond a fiatalok alacsony vállalkozási hajlandósága, Magyarországon pedig a probléma az átlagosnál is súlyosabb. A GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatás legutóbbi eredményei szerint a hazai főiskola vagy egyetemi hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el. Európában az alacsony értékeket előszeretettel magyarázzák a kulturális és történelmi háttérrel, amely nem kedvezett a vállalkozói készségek fejlődésének, a kockázatvállalásnak. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy most éppen az látszik, a világ legnagyobb vállalkozói potenciáljával rendelkező országa a kommunista Kína lett.

Magolás helyett szemléletmódváltozás

A témát mélyrehatóan tanulmányozó szakemberek szerint a felsőoktatási intézmények egyik legfontosabb küldetése biztonságosabbá tenni a vállalkozóvá válást teljes kapcsolatrendszer fejlesztése révén, valamint, hogy a jövő piaci szereplői a konkrét és elavuló információátadás helyett a vállalkozói szemléletmód átadására és a pszichológiai faktorokra koncentráljanak. A vállalkozásfejlesztési képzéseknek komplett „csomagot” kellene kínálniuk, akadémiai oktatással, a startupok támogatásával, valamint felkészüléssel a negyedik vagy akár már az ötödik ipari forradalomra. Szélesebb körben pedig az ökoszisztéma szereplőinek szoros együttműködésére lenne szükség, nemcsak az oktatási rendszerben, hanem azon túl is, hogy nemzeti szintű stratégiák születhessenek a vállalkozásoktatás eredményesebbé tétele érdekében.

Bár a városi legendák szívesen hangoztatják ennek ellenkezőjét, számos példa bizonyítja, hogy a jobb képességű emberek valóban nagyobb eséllyel lesznek sikeres vállalkozók. Jóllehet, a világ legsikeresebb vállalkozói közül sokan – így például Bill Gates, Mark Zuckerberg vagy Richard Branson – már az egyetemi karrierjüket is félbehagyták, de leginkább azért, mert képességeik magasan meghaladták a felsőoktatásban által elvárt szintet. Ahogyan az is közkeletű vélekedés, hogy valódi vállalkozók bevonása az oktatásba növeli a vállalkozási hajlandóságot. Összességében azonban kevés bizonyíték van arra, hogy a vállalkozásoktatás erősítené a vállalkozási hajlandóságot. A főiskolák és egyetemek hatása pedig erősebb, ha a mennyiség helyett a minőségre, a konkrét tudásátadás helyett a fogalmi megalapozásra koncentrálnának a vállalkozásfejlesztési képzésekben.

Kultúrafüggő oktatás

Radácsi László, a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója szerint a kulturális különbségek jelentősen meghatározzák, hol, milyen megoldások működnek. Ahol a közbeszédnek nem része évszázadok óta a sikeres vállalkozó mintája, ott szükség van a jó példák bemutatására és valóságos teljesítménnyel sikeressé vált piaci szereplők bevonására az oktatásba.

Azt pedig mindenkinek be kell látnia, hogy manapság a felsőoktatási intézmények feladata tágabb értelemben is változik. Olyan szakmákra kell felkészíteniük a hallgatókat, amelyek ma még nem léteznek, olyan technológiák használatára, amelyeket még ki sem fejlesztettek, és olyan problémák megoldására, amelyeket ma még talán nem is ismer senki.

Szükség van a következő lépésre

A felsőoktatási intézmények évszázadokon át kizárólag az oktatásra koncentráltak, majd ezután következett a kutatás, s csak jóval később a már meglévő tudás gyakorlati alkalmazása.

Mindeközben az együttműködő felek kapcsolatrendszerének jelentősége sokáig háttérbe szorult, pedig az élő kapcsolat az alapja annak, hogy a cégeknek rálátása legyen az egyetemen belül formálódó korai startupokra, vagy egyáltalán szóba jöhessenek lehetséges közös projektek az üzleti szféra és a felsőoktatás szereplői között. A kapcsolatok kialakulásához szükséges az egyetemek dolgozóinak tréningezése is, mert az adatok azt bizonyítják, hogy az akadémiai közegben eltöltött évek csökkentik az üzleti szférával való együttműködés iránti nyitottságot.

Ami a vállalkozói, társadalmi kapcsolatrendszer építését és fejlesztését illeti, egyre többet látják úgy, hogy azt csupán a főiskolák és az egyetemek képesek táplálni. Ugyanakkor hiba lenne elvitatni például a kockázatitőke-befektetők, vagy a hallgatói innovációkat előszeretettel támogató nagyvállalatok kiemelkedő szerepét. A felsőoktatási intézmények részéről pedig a változás érdekében a legfontosabb, hogy a vezetés tisztán határozza meg: a vállalkozásfejlesztés kiemelt figyelmet kap, hiszen ez az alapja a párbeszéd megváltoztatásának.

Megosztás: