Tények és tévhitek: | nem kell félni a felhőtől!

Miért ragadna földhöz, ha az internetes tárolással még a fenntartási költségeken is spórolhat?

Korunk egyik legfőbb informatikai fejlődési irányvonala a felhő alapú számítástechnika, azaz a cloud computing folyamatos térnyerése. Adataink, szolgáltatásaink, fájljaink, leveleink felhőbe költöztetése annyi előnnyel jár, hogy igazából elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül ne nőjön meg ugrásszerűen a felhasználók száma.

Igazából már most is szinte mindenki használja a felhőt: a Google szolgáltatásainak nagy része (pl.: levelezés, tárhely) távoli szervereken fut, a Windows-felhasználók pedig úgy látják felhőben lévő tárhelyüket, mintha csak egy pendrive vagy külső merevlemez lenne csatlakoztatva gépükhöz.

Nem sok minden szól amellett, hogy földhöz ragadjunk

A felhőbe költözésnek több fokozata van. Ha levelezésünk mellé a fájljainkat is átköltöztetjük, akkor nem csak bárhonnan elérhetővé válnak, hanem megkönnyítik a közös munkát. A közös fájlokat olyan szoftverekkel szerkeszthetjük, amelyek már nem a saját gépünkön futnak. Szinte óránként válnak elérhetővé újabb és újabb alkalmazások, amelyek egy távoli szerveren futva kiválthatják a helyben telepített szoftvereket. A végeredmény pedig az, hogy fölöslegessé válik a mai értelemben vett hardver fenntartása egy munkahelyen.

Mire lesz szükség:

  • egy megjelenítőre (monitorra), amelyen látjuk az adatokat,
  • beviteli eszközre (billentyűzetre, egérre),
  • egy webkamerára a videókonferenciához,
  • erős internetkapcsolatra.

Megspóroljuk:

  • a komoly informatikai beruházást,
  • a karbantartási, felújítási költségek a töredékére esnek,
  • lényegesen kevesebb energiát fogyasztunk,
  • kevesebb hulladékot termelünk.

Mi történik, ha nincs internet?

Persze a felhőszolgáltatók sem ingyen dolgoznak, a cégek mégsem ezért idegenkednek az átállástól. Az egyik oka az elutasításnak az, hogy internet nélkül gyakorlatilag nincs felhő. Egyre fogynak azonban azok az élethelyzetek, amikor nem áll rendelkezésünkre internetes kapcsolat. A Vodafone 98,4 %-os kültéri 3G lefedettségével Magyarország tekintetében szinte már nincs is „fehér folt” a térképen. Emellett a felhőalapú alkalmazások az eszközökön tárolt átmeneti fájlokkal, a tartalmak szinkronizálásával maguk is könnyen át tudják hidalni a szolgáltatás esetleges kiesését. Internet nélkül dolgozni egyébként is kevés vállalkozás tud már hatékonyan, felhő nélkül is érdemes átgondolni, hogy mekkora kiesést okoz, ha offline ragadunk. Alternatív vagy magasabb rendelkezésre állást biztosító internet-szolgáltatásról bármikor gondoskodhatunk, akár a meglévő mellé is.

A biztonság miatt aggódik?

A másik gyakran hangoztatott ellenérv a biztonság vélt gyengesége. Másokra bízni adatainkat úgy, hogy időről időre felröppen egy hír a hackerek által megszerzett jelszavakról és nyilvánossá vált privát képekről – biztos hogy ez jó ötlet? A szakértők számos válasszal rendelkeznek erre a felvetésre, a legmeggyőzőbb viszont talán az, ha átnézzük biztonság szempontjából a jelenleg használt „földi” rendszerünket.

Gondoljuk át:

  • Rendelkezünk olyan folyamatosan naprakész védelemmel, amivel meg tudjuk óvni adatainkat, rendszereinket a kívülről érkező támadások elől?
  • Mekkora informatikai csapatot tartunk fenn?
  • Milyen gyakran tekintjük át biztonsági protokolljainkat?
  • Készítünk biztonsági másolatokat adatainkról, hány példányt tartunk belőlük?

A felhőszolgáltatók rengeteg erőforrást fordítanak arra, hogy rendszereik a lehető legbiztonságosabbak legyenek – ha viszont egy átlagos magyar vállalkozás informatikai felkészültségéhez hasonlítjuk a „hivatásosokét”, a különbség csak meggyőző lehet.

Megosztás: