Ötlet kell, | vagy éppen némi tőke?

Az internet és a közösségi oldalak népe mindig mindent jobban tud és mindig mindenhez jobban ért.

Az nem újdonság, ha egy cég egy adott tevékenységét kiszervezi: ha az alapfunkciókhoz nem kötődik szorosan egy feladat végrehajtása, akkor nem bonyolódik kétes végeredményű kísérletezésbe, hanem olyanokra bízza a munkát, akik csak egy dologhoz értenek, de azt gyorsabban, hatékonyabban és olcsóbban meg tudják oldani – ez az outsourcing. Az sem új keletű, hogy egy cégnek nem állandó a munkaerő-igénye: „békeidőben” elég az alaplétszámmal üzemelni, egy-egy komolyabb projekt esetén viszont többször annyi kézre (vagy pláne fejre) is szükség lehet néhány napra, akár egy egész tömegnek is lenne elég munka. A két fogalom, a tömeg (crowd) és a kiszervezés (outsourcing) összevonásával született meg az a gyakorlat, amit crowdsourcing néven ismerünk, és magyarul talán tömeges ötletelésnek fordíthatnánk, persze csak ha nagyon muszáj lenne.

Kiknek hasznos?

Főleg induló vállalkozások, startupok választják ezt az eszközt: időnként az internetes közösségeknek dobnak fel labdákat, hogy a beérkező ötletek, elképzelések, észrevételek felhasználásával tegyék jobbá termékeiket vagy szolgáltatásaikat. Máskor pedig konkrét feladatokat osztanak szét a közösség ismeretlen tagjai között. Ilyenkor gyakorlatilag távmunkásként alkalmazzák a tömeget, amelynek tagjai együtt rendszerint igen kreatívnak és innovatívnak bizonyulnak – így születnek a legjobb márkanevek, szlogenek, fordítások, dizájnötletek, közvélemény-kutatások és felmérések.

Jó reklám is

A cégek persze gyorsan rákaptak a módszer marketingízére is: ha a tömegtől kérnek „segítséget” egy új cipő színeinek kiválasztásához, vagy épp hétköznapi modellt keresnek a kóláspohár oldalára, azzal egyszerre meg is ismertetik, népszerűsítik az ötletelés tárgyát.

Fotók – szinte ingyen

A crowdsourcing platformok egyre szaporodnak: itt kötik össze a cégeket és a tömegesen bevethető távmunkásokat, ötletgazdákat. Az ilyen platformok egyik speciális változata, és egyben a gyakorlat kiváló példája a számos stockfotó-portál: ezeken profi és amatőr fotósok milliói árulnak esetenként centekért fotókat a médiumoknak, grafikusoknak, dizájnereknek – vagy bárkinek, akinek épp szüksége van egy jó képre.

Nemcsak okoskodnak: pénzt is adnak

A crowdsourcing ereje a leginkább számszerűsíthető módon a közösségi finanszírozásban, a crowdfundingban mutatkozik meg. Sokszor ugyanis hiába a bombajó ötlet, ha a frissen alakult mikrovállalat nem tudja előteremteni a tőkét még egy prototípus összeállításához sem. Ha azonban egy jó ötlettel, egy megvalósítható üzleti tervvel az internetezőkhöz fordul az ember, könnyen összejöhet akár a szükséges pénz sokszorosa.

Nekik bejött:

Jót nevettek azon a két fiatal vállalkozón is, akik a banánzongora ötletével ballagtak be egy bankfiókba: 25 ezer dolláros hitelt szerettek volna egy olyan projektre, amivel létrehozhattak egy olyan kütyüt, ami egy fürt banánt egy egyszerű, de működő zongorává tud alakítani. Az elutasítás után az internetezőktől kértek 25 ezer dollárt: 11 124-en döntöttek úgy, hogy működhet az elképzelés, összedobtak 568 ezer dollárt – a cég pedig azóta is él és virul.

2013-ban 214 ország 3 millió internetezője 480 millió dollárt adott össze különböző projektek indulásához,

2015-ben az előzetes számok szerint 30 milliárd dollárnál is többet adhattak össze az internetezők különböző projektek indulásához.

Emberi erővel hajtott helikopter, konténerekből épített osztálytermek, gördeszkapark, fotókiállítás a Berlini Falon, egy Oscar-díjas film, és néhány világűrben keringő műhold – ez mind nem jöhetett volna létre, ha nincs a közösség ereje, bizalma és pénze – no meg persze néhány ügyes vállalkozó.

Crowdsourcing – a földönkívüliektől a kóbor kutyákig

Az egyik legrégebben működő crowdsourcing projekt a földönkívüli élet kereséséhez kapcsolódik: a felhasználók számítógépük kapacitásának egy részét feláldozva egy világméretű hálózatot alkotnak a SETI@home program keretén belül, így amíg mi internetezünk, a háttérben a gépünk rádióteleszkóp-adatokat tölt le és elemez ki.
Nem kell azonban a világűrbe menni egy példáért: crowdsourcing az is, amikor a közösség erejét használva keresnek megfelelő vércsoportú véradókat, eltűnt gyerekeket vagy épp gazdit egy árva kóborkutyának.

 

Megosztás: