Lízingelt | innováció

Legnagyobb többségben az innovációt megvalósító, termékfejlesztő cégek élnek a lízingszerződések nyújtotta lehetőségekkel.

A lízing során egy lízingbeadó és egy lízingbevevő köt egymással szerződést egy vagy több lízingtárgy használatáról. A lízingbeadó megvásárolja a szóban forgó tárgyat, és azt a lízingbevevő lízingdíj megfizetése ellenében szabadon felhasználhatja – vagy idővel akár birtokba is veheti.

 

Nagyobb arányban veszik igénybe a lízinget az innovatív cégek mellett a fejlődésben lévő kis- és közepes vállalkozások. Az elmúlt két évben jelentős innovációt – például termékfejlesztést vagy -bevezetést – végrehajtó vállalkozásoknak 38 százaléka használta a lízinget, mint finanszírozási formát. Ezzel szemben azok a cégek, amelyeknél nem volt innovációs változás, csak 19 százalékos a lízing aránya – olvasható a Magyar Lízingszövetség tanulmányában.

A kutatás szerint az árbevételüket a legutóbbi pénzügyi évükben növelő vállalkozásoknak a 29 százalékának van lízingkonstrukciója, míg a stagnáló árbevételű társaságoknál 18 százalékos volt ez az arány, a csökkenő árbevételű cégeknek pedig csak a 6 százaléka rendelkezik lízingkonstrukcióval. A biztos alapokkal rendelkező cégek körében is népszerű a lízing: a cégvezetők által teljesen stabil helyzetűnek minősített cégek a 22 százalékának vesz igénybe lízingkonstrukciót, a kevésbé stabilnak mondott cégeknél azonban 8 százaléka él ezzel a lehetőséggel.

A szövetség szerint az eredmények egyértelműen azt jelzik, hogy a fejlődő, innovációkat preferáló, növekedésben lévő cégek táborában népszerűek a lízingkonstrukciók, amelyek költséghatékony és rugalmas finanszírozási formát jelentenek.

A Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy a következő 1-2 évben fokozott igény lesz a lízingkonstrukciókra. A járműfinanszírozás mellett egyre nagyobb részesedése lehet a lízingnek az agrárfinanszírozásban és az eszközbeszerzésekben is. A szervezet adatai szerint 235 milliárd forint volt az első félévben a finanszírozott összeg, ez 4 százalékkal több a tavalyinál. Az eredmény annak tükrében különösen jó, hogy a bankok által kihelyezett vállalati hitelek volumene csökkent. Ebben az időszakban a jegybanki hitelprogramhoz volt köthető a teljes finanszírozott összeg 24 százaléka, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramjával pontosan a kkv-k „felpörgetését” célozza meg.

Megosztás: