Kevesen veszik igénybe | a vállalati K+F kedvezményeket

A cégek főként a bizonytalanság és a szigorú adóellenőrzésektől való félelem miatt nem veszik igénybe az adókedvezményeket.

A kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Az állam számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat. Ugyanakkor, mivel az erre vonatkozó jogszabályok nem elég egyértelműek, ám a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú, sok cég, ha csak egy kicsit is bizonytalan a jogosultságban, inkább nem él a lehetőséggel. Vagy, ha élnek is, tájékozatlanok a K+F besorolást illetően, emiatt nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.

Előzetes minősítés

A vállalkozások nemzetgazdasági szinten így jelentős kedvezménytől eshetnek el, ami végső soron éppen a K+F tevékenységre fordítható forrásokat csökkenti. Ugyanakkor szakértő bevonásával, megfelelő gondossággal és szabályos ügymenettel kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel. Persze az óvatosság soha nem árt, hiszen miközben az ellenőrzések száma évről-évre csökken, a megállapított adókülönbözet nő, olyannyira, hogy tavaly már annak átlagos összege adóellenőrzésenként elérte a 11 millió forintot.

A tévedések és rossz döntések megelőzésének első lépése, hogy a vállalkozás előzetes minősítést kérjen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a K+F besorolásra – tanácsolja Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Ezt a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), valamint minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt – köteles elfogadni. Ugyan a projektek utólagos minősítése is lehetséges, ám az egyrészt drágább, másrészt, ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság, akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.

Egyéb lehetőségek

A hatályos adótörvények lehetőséget biztosítanak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezmények, adott esetben társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék kedvezmények igénybe vételére. Továbbá mód van a 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybe vételére is.

Megoldásként szóba jöhet a vállalkozásoknál a felmerült közvetlen költségek kétszeres, illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres figyelembe vétele, valamint a szociális hozzájárulásból is igénybe vehető adókedvezmény. Mindezek mellett a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény is jogdíjnak minősülhet, amelyhez kapcsolódóan újabb kedvezményeket lehet érvényesíteni.

A jó dokumentáció igazolhatja az újszerűséget

A szakember ugyanakkor nem cáfolja: az érintett vállalkozók félelme annyiban jogos, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legtöbb bírságot azért szabják ki, mert a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy nem a vállalkozás érdekében kerülnek előtérbe. Az is jelentős probléma, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”, pedig a K+F tevékenységgel kapcsolatban ez alapvető elvárás. Sajnos e téren sok a kedvezőtlen tapasztalat.

Nem ritka például, hogy a pályázó vállalkozó már létező vívmányokat mutat be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta az „ál-K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják eljárási hibák miatt. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a K+F tevékenységet.

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50 százalékos adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatják.

Amennyiben tehát az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak – tanácsolja Jancsa-Pék Judit –, attól kezdve, hogy ki volt az ötletgazda, minden e-mailen, jegyzőkönyvön át a feladathoz szükséges munkák pontos idő-ráfordításig. Lényeges továbbá, hogy a vállalkozás a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támassza alá.

Megosztás: