Hódítsa meg a világot! | 8 tipp startupoknak

Ki ne szeretne a Prezi vagy a LogMeIn példáját követve világra szóló sikert elérni? Egy startup indításakor viszont fontos odafigyelni néhány gyakori tévhitre.

Márpedig ezekből akad bőven, sőt sokszor az alapvető feladatokra sem figyelnek a globális babérokra pályázó cégek. Héjj Szilárd marketingszakértőként több lokális, illetve külföldi piacon megjelenő márka felépítésén dolgozott már, az ő tanácsai következnek.

1. Mi a startup?

Nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozás, amelynek a termék- vagy üzletimodell-innovációja áttörő és teljesen új ötleten alapul. A fejlesztés nemcsak a lokális piacon, hanem globális szinten is újnak számít, emiatt van esélye a nemzetközi piacon is befutni.

2. És mi nem az?

„Magyarországon ma mindenki startup” – utalt az értékromboló tévhitek egyikére a szakértő. Fontos tisztázni, hogy a „79. könyvelőiroda” – amelynek az üzletmenete semmiben sem különbözik a többitől – nem számít annak, és ha valaki franchise-hálózathoz csatlakozik, akkor sem nevezheti magát startuppernek. Az is gyakori tévhit, hogy a startup csak informatikai vállalkozás lehet. Az üzleti profil alapján nincs megkötés, idesorolható egy cukrászda vagy egy bútorgyártó is, a lényeg az innováción van, hogy induló vállalkozásként olyan megoldásuk legyen, amely világújdonságnak számít.

3. Mi kell a külföldi sikerhez?

Nem árulunk el vele nagy titkot, hogy első körben szükséges egy üzleti terv. Ebben legyen benne szakaszonként, hogy mit és hogyan szeretnének elérni, és hogy ehhez milyen humánerőforrás szükséges. Nem árt, ha a stratégiaalkotás szinte kötelező lépéseként SWOT-analízist is készítenek, de javasolt a döntéseknél az Edward de Bono amerikai pszichológus által kifejlesztett „hat gondolkodó kalap” kommunikációs módszer alkalmazása is. Szintén elvárás, hogy előzetes kalkulációk alapján megbecsüljék a piacra lépés költségeit. Mindenekelőtt végezzenek alapos kutatást, hogy a termék vagy a szolgáltatás, amit kitaláltak, tényleg új-e a világpiacon.

Tipp: Azért is érdemes az üzleti tervet már a kezdeteknél nagyon alaposan – több nyelven – elkészíteni, mert később, amikor külföldi pályázati lehetőség adódik, vagy befektetők, üzleti angyalok érdeklődnek a társaság iránt, akkor már kész tervvel állhatnak elő. Ezzel időt nyernek, jó benyomást tehetnek az érdeklődőkre, ahelyett, hogy kapkodva, gyorsan összedobnának valamit.

4. Kell egy csapat!

Az, hogy van egy jó ötletük, még önmagában nagyon kevés, ha nincs mögötte megfelelő menedzsment. Nyilván itt nem egy multinacionális vállalat menedzsmentjére kell gondolni, hanem arra a három-négy emberre, akik egyebek között össze tudják rakni a pénzügyi-, sales- és marketingtervet, illetve megtervezik a humánerőforrás-igényt.

Héjj Szilárd Marketingarc nem egyszer találkozott már azzal a problémával, hogy a vállalkozás egy helyben topog, mert nem találták meg a megfelelő szakembereket. Szerinte induló cégként is érdemes arra törekedni, hogy az adott területek legjobbjaival dolgozzanak együtt. Ők viszont nyilván megkérik a közös munka árát, ebben az esetben úgy lehet őket motiválttá tenni, ha bizonyos részesedést kapnak a startupból. A szakértő hozzátette: tapasztalatai szerint hosszú távon ritkán működnek jól azok a startupok, amelyek kizárólag családtagokkal, barátokkal dolgoznak.

5. Spóroljon a költségeken!

Egy kezdő vállalkozásnak például nagy valószínűséggel teljesen felesleges irodát fenntartania, elég, ha otthonról dolgoznak. A külföldi tárgyalásoknál senkit sem fog érdekelni, hogy egyébként Magyarországon van-e saját irodájuk. Érdemes kerülni a felesleges költségeket az apróbb tételeknél is, például nem a dizájnos, drága névjegykártyákon múlik a siker. Azt az összeget, amelyet a szigorú gazdálkodással meg tudnak spórolni, sokkal inkább a kinti marketingre kellene költeni.

6. Kulcsszó: a lokalizáció

Nagyon fontos, hogy a kommunikációs anyagok, termékleírások stb. fordítását kizárólag profi fordítóirodákra bízzák, amelyek nemcsak átültetik a szövegeket egy másik nyelvre, hanem „lokalizálnak” is. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb irodák helyben élő fordítókkal dolgoznak együtt, akik ismerik a helyi sajátosságokat, az adott országban trendi kifejezéseket. Ezeknél akár az amerikai és a brit, illetve a német és az osztrák piac között is jelentős különbségek lehetnek.

A kulturális sajátosságokra is kiemelten figyelni kell, hiszen még egy sikeres termék is megbukhat azon, ha erről a tényezőről megfeledkeznek, de természetesen helyi számviteli, adózási és jogi szabályozás ismerete is elengedhetetlen. A marketingnél pedig kulcskérdés, hogy az adott országban melyek a népszerű marketingcsatornák: Ausztriában például még mindig sokkal erősebb a print média, mint Magyarországon.

7. Fél, hogy lemásolják az ötletét?

A kockázat valós, de egy idő után nem szabad, hogy ez blokkolja a vállalkozást. Ne feledje, az ötletgazda legalább egy fél év előnyben van a követőkkel szemben, ez pedig a mai rohamos fejlesztések közepette is viszonylag soknak számít.

8. Kössön barterüzleteket!

A win-win szituációra épülő bartermegállapodás mindkét félnek kifizetődő lehet. Míg Magyarországon sokan félreértik a bartert, és ezt ingyen munkának vagy szívességnek gondolják, addig tőlünk nyugatabbra jóval komolyabban veszik az ilyen ügyleteket is. És itt nemcsak cégekre lehet gondolni, hanem a termék célcsoportjával összekapcsolható helyi szövetségekre és civilszervezetekre is.

Megosztás: