Figyelni kell | az árfolyamok ingadozására

Az érintett hazai cégek közel fele semmilyen módon nem védekezik az árfolyam-kockázatokkal szemben, sokuk jövőre sem tervez foglalkozni vele, pedig lenne lehetőségük.

Egy vásárlásnál pénzünkért cserébe általában azonnal megkapjuk a kiválasztott árucikket. Nincs ez azonban így, ha egy vállalkozás külföldi partnerekkel üzletel. Ilyenkor ugyanis késleltetett tranzakció valósulhat meg, ahol az árfolyamok változásával is kalkulálnia kell a cégnek. Az export-import tevékenységet végző vállalatok külföldi fizetőeszközöket kapnak/adnak cserébe az áruért, így veszteség-kockázatnak vannak kitéve. Az árfolyam ingadozását tehát nem szabad félvállról venni, hiszen akár tetemes üzleti veszteség is érheti a kereskedő céget.

A devizapiaci ügyletek jobbára 30, 90, 180 napos értéknapot jelölnek ki, de akár több évet is felölelhet ez az időszak. A veszteségek elkerülése érdekében sok cégnél bevett gyakorlat, hogy a hitelintézetekkel határidős (forward) ügyletben állapodnak meg. Így a vállalatok ugyan megvédik magukat a veszteségtől, de lemondanak az esetleges nyereségről is. Mindig célszerű ezért mérlegelni, hogy a fedezet a teljes megkötött üzletre vagy csak egy részére vonatkozzon-e.

Evidens, vagy nem?

Mindez nem evidens a hazai cégeknél – derül ki az Akcenta kutatásából. Ennek során több mint 200 Magyarországon működő, export- és/vagy importtevékenységet végző kis- és középvállalatot kérdeztek meg az árfolyamok változásából eredő kockázatokkal kapcsolatos tapasztalataikról, illetve az ehhez a nem kívánatos ingadozások kivédésének vagy legalább is mérséklésének lehetőségeiről.

Azon cégek jelentős része, akik védekeznek az árfolyam-kockázatból adódó veszteségek ellen elismerték, hogy azért döntöttek az ilyen típusú szolgáltatások igénybe vétele mellett, mert már érte őket hasonló okból pénzügyi veszteség. Ugyanakkor a megkérdezett vállalatok 46,3 százaléka semmilyen formában nem védekezik a kockázatokkal szemben. Sőt, 61 százalékuk a következő évben sem tervezi az erre irányuló pénzügyi szolgáltatások alkalmazását. Egyelőre sajnos kevesen vannak az olyan vállalkozások (mindössze 12 százalék), akik szerint az árfolyamok változásából adódó kockázatok szinte teljes mértékben megszüntethetők. A cégvezetők megközelítőleg fele (49 százalék) szerint azonban egy bizonyos mértékig korlátozható az árfolyamkockázat.

Lehetséges megoldások

Ilyen korlátozó, illetve a kárt mérséklő megoldás lehet a speciális árfolyam-változásokkal szembeni biztosítás a forward ügyleteknél, vagy a csúsztatott fizetési határidővel alkalmazott amortizációs forward vagy a deviza swap esetében. Ez utóbbi olyan megállapodás, amelynek keretében egy adott devizát – összegét és kamatait – egy másik devizára cserélik. Ezzel a lehetőséggel jellemzően az export-import cégek élnek, saját árfolyam kockázatuk mérséklésére.

A pénzmegtakarítás és a cash flow jobb tervezhetősége mellett az egyik legnagyobb előny, hogy akár egy évre is biztosíthatja magát az ügyfél, de az aktuális helyzettől és szükséglettől függően lehetőségük van lerövidíteni, illetve meghosszabbítani az adott forwardot, akár teljesen, akár részlegesen is.
Azoknak a vállalatvezetőknek tehát, akik gyakran üzletelnek külföldi cégekkel, el kell gondolkodniuk, mekkora veszteséget okoz számukra a kiszámíthatatlan árfolyamingadozás, és ennek megfelelően megfontolni, melyik megoldás a legideálisabb számukra.

Megosztás: