Évszázados újdonság:|hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés? hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés?

A világ már legalább 800 éve ismeri a bizalmi vagyonkezelés intézményét,
kisebb-nagyobb eltérésekkel számos fejlett gazdaságban használják ezt
a befektetési formát. Az új Polgári Törvénykönyv életbelépésével Magyarországon is elérhetővé vált – a szakértők szerint ráadásul összességében nagyon jó szabályozást sikerült kialakítani.

Kik a szereplők?

A bizalmi vagyonkezelési szerződés a megbízási szerződések egyik fajtája. Az ügylet főszereplői:

  • Vagyonrendelő: ő az, aki a vagyonát képező dolgokat, jogokat, követeléseket rábízza a vagyonkezelőre.
  • Vagyonkezelő: a rábízott vagyont kezeli úgy, hogy ezzel a kedvezményezett érdekeit szolgálja.
  • Kedvezményezett: ő az, aki a felhalmozott vagyon kezelésének „gyümölcsét” élvezi. A szerepkörök között nagy az „átjárás” lehetősége: az ügylethez nem szűkséges 3 különálló szereplő, lehet egyazon személy a vagyonrendelő és a kedvezményezett, vagy akár a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is.

Nemcsak rábízzuk: neki is adjuk a vagyont

Ami a bizalmi vagyonkezelés különlegességét adja más vagyonkezelési formákhoz képest, az az, hogy a vagyont nemcsak szimplán kezelésre adja át a vagyonrendelő, hanem konkrétan a tulajdonjogokat is átruházza. Magyarán az, aki a vagyont kezeli, tulajdonosává is válik annak. Ez első hallásra sokakat elrettenthet, ám a vagyonkezelés időtartamát, a vagyon sorsát, a kezelés és az ellenőrzés módját jól meg lehet határozni. Ha a szerződés életbe lép, onnantól a vagyonkezelő tulajdonosként hozhat döntéseket, sajátjaként kezelheti azt, ami megkönnyíti a dolgát. Nincs megkötve a keze a döntéshozatalban – kiemelten fontos azonban, hogy mindezt csak és kizárólag a kedvezményezett érdekében teheti. Ráadásul a vagyon nem marad örökre az övé: a szerződést meghatározott időre (maximum 50 évre) köthetik meg.

Az egyik ebből él, a másik magának csinálja

A bizalmi vagyonkezelés történhet üzleti alapon: ilyenkor a vagyonkezelő meghatározott összegű díjért cserébe kezeli a rábízott vagyont. Az üzleti alapon működő vagyonkezelők működése engedélyhez kötött, amelynek kiadásához szigorú feltételeknek kell teljesülni, melyek között a megfelelő összegű biztosítékok is szerepelnek. Egyelőre csak néhány ilyen szereplő működik a magyar piacon.

A nem üzleti alapon működő vagyonkezelés esetében ilyen díjazás nem merül fel – egy családi vállalkozás például akár saját vagyonának vagyonkezelőjeként is felléphet.

Generációváltás bizalmi vagyonkezelővel

A bizalmi vagyonkezelés kiváló eszköz lehet például egy családi vállalkozás „átörökítésére”. Rengeteg sikeres magyar vállalkozás érkezik el mostanában a generációváltáshoz, a folyamatban fontos szerepe lehet a bizalmi vagyonkezelésnek, ami egyébként akár a végrendelet vagy a törvényes öröklés alternatívája is lehet. A bizalmi vagyonkezelés lényege ilyen esetben a vagyon megőrzése, egyben tartása, a későbbiekben a kedvezményezetteknek történő programozott, rendezett átadása – nem pedig a vagyon gyarapítása, a magas hozam elérése.

Van ennél biztosabb hely a vagyonnak?

feat_img08Ha a bizalmi kezelésbe kapott vagyont megfelelően elkülönítik a kezelő saját vagyonától, kiválóan védhető lesz. Az így átadott vagyonhoz nem férhetnek hozzá a hitelezők (a vagyonrendelő, a kedvezményezett és a vagyonkezelő hitelezői sem). A vagyonrendelő nem utasíthatja a vagyonkezelőt, de a vagyonhoz nem férhet hozzá házastársa, élettársa sem.

Ahhoz, hogy a kezelésbe adott vagyonnak a tulajdonjogáról is hajlandó legyen lemondani valaki, komoly szemléletváltás szükséges – ez legalább annyira pszichológiai, mint jogi kérdés. Cserébe viszont egy komoly lehetőségeket rejtő eszköz vált elérhetővé sok évszázad után a magyar üzleti szereplők számára is.

Megosztás: