Amikor a közösség | finanszírozza az ötletet

Kickstarter, Indiegogo – meglehetősen egyedi és valahol nagyon is logikus finanszírozási formák.

Lényege, hogy egy termék jövőbeni sikerét nem a hitelt nyújtó banknak vagy a pályázatot elbíráló állami szervnek kell megítélnie, hanem a potenciális vásárlóknak. Ha valakinek van egy jó ötlete, de nem talált rá befektetőt (vagy nem is keresett), viszont úgy gondolja, hogy piacképes, feltöltheti egy közösségi finanszírozási oldalra. Itt adott esetben több tízezer ember is összeállhat annak érdekében, hogy a termék végül piacra kerülhessen.

A legnagyobb ilyen oldal a Kickstarter, amelynek népszerűsége miatt sokan magát a közösségi finanszírozást is az ő nevükkel azonosítják. A finanszírozások együttes összege már régen átlépte az 1 milliárd dollárt, amit 5,7 millió ember dobott össze az oldal 2009-es indulása óta. A Kickstarteren kizárólag olyan projektek indulhatnak, amelyek végeredménye egy termék. Ez persze ugyanúgy lehet egy szoftver, mint egy könyv vagy egy film, de az egyetemi tanulmányaira vagy a cége alapítására senki nem gyűjthet pénzt. Az ötletgazdáknak meg kell jelölniük azt is, hogy a sikeres megvalósításhoz mekkora összegre van szükségük, és azt meddig akarják összegyűjteni. A tagok pedig különféle csomagok közül választhatnak. Egy okosóra finanszírozásánál például pár dollár befizetése után mondjuk csak egy köszönőlevelet kapunk a készítőktől. Tíz-húsz dollárnál már egy póló is járhat, de akár a konkrét terméket is meg lehet vásárolni. Aki gyors, az rendszerint olcsóbban is juthat hozzá a korlátozott „early bird” opciónak köszönhetően.

Az ötletgazdák csak akkor kapják meg a pénzt, ha elérték a Kickstarteren saját maguk által kitűzött célt. Egyébként a határidő lejárta után a támogatók visszakapják az ideiglenesen lefoglalt pénzüket. Ha a projekt sikeres lesz, a Kickstarter megtartja a teljes összeg 5 százalékát. Körülbelül ugyanekkora (3-5 százalék közötti) díjat számol fel az Amazon – a Kickstarter ugyanis az Amazon Payments szolgáltatást használja.

Ezzel szemben a szintén nagyon népszerű, de a Kickstarternél nagyságrendekkel kisebb Indiegogo esetében a felajánlott pénz akkor is eljut az ötletgazdákhoz, ha a megvalósítás végül nem jön össze. Tehát előfordulhat, hogy valaki fizet egy olyan termékért, amely sosem kerül piacra. Épp ezért az Indiegogo kissé karitatív jellegű: a támogatók részéről sokkal nagyobb a rizikó, ezért a befizetések mögött egészen más a motiváció.

Bár projekteket támogatni Magyarországról is lehet, az összes nagy közösségi finanszírozós oldalnál látszik, hogy a célterület alapvetően az Amerikai Egyesült Államok. A Kickstarteren már az Egyesült Királyságból, Kanadából, Ausztráliából és Új-Zélandról is lehet projekteket indítani. Az Indiegogónál viszont továbbra is az USA az egyetlen hivatalosan támogatott ország. Kerülőutak persze mindegyik esetben vannak, ahogy sajnos visszaélések is. Olyan termékekbe is belefuthat, amelyeket Kínában bárki legyártathat magának fillérekért, de a projekteket feltöltők saját szellemi termékükként állítják be, és az értéküknél sokkal több pénzt kérnek el értük. A megvalósuló termékeknél arra sincs garancia, hogy pont azt fogják tudni, amit a pénzgyűjtés fázisában az ötletgazdák ígértek, illetve az is megfigyelhető, hogy egyes alkotásokat nagyon túlértékelnek a kitalálóik. Ettől függetlenül időről időre érdemes nézegetni ezeket az oldalakat, mert nagyon kreatív és hasznos ötletekkel is lehet találkozni.

Magyarok a placcon

A Kickstarteren a magyar kötődésű projektek száma nagyon alacsony. Az oldal története során 46 ötletet töltöttek fel hazai településeket székhelyként megjelölve, ezekből 29 budapestit. De ezek sem feltétlenül kötődnek magyar elmékhez, pár esetben például külföldi állampolgárok hazánkban forgatandó filmjeihez adtak meg magyarországi helyszínt. A sikerességi rátánk átlagos, összesen 19 esetben jött össze a szükséges pénz; ez egyébként pontosan megegyezik az oldal jelenlegi 41 százalékos átlagával, amit a közel 176 ezer lefutott projekt alapján számoltak ki. A legeredményesebb a CODA nevű film volt 2011-ben, a szükséges 5000 helyett 10 008 dollár gyűlt össze a mozgóképhez, amely egy budapesti hegedűművész életét mutatta be; a projekt gazdája ebben az esetben egy angol illető. A legtöbb izgalomra egy másik film (The Routine) ötletgazdájának volt oka, számára 9 ember adta össze azt a 2000 dollárt, amit célként megjelölt.

Megosztás: