Okostelefonok | Mi hajtja őket?

13 tény a SIM-kártyákról, amelyeket nem biztos, hogy tudott!

1. A SIM az angol Subscriber Identify Module szóhármas rövidítése, nagyjából azt jelenti, hogy előfizető-azonosító modul.

2. Az első, körülbelül a bankkártyákkal azonos méretű SIM kártyákat 1991-ben készítették egy finn szolgáltató megrendelésére.

3. 1994-től a SIM már a GSM-szabvány része lett, a köznyelvben csak normál méretű kártyaként ismert Mini-SIM szabványa pedig 1996-ban látott napvilágot, ezek 25 x 15 x 0,76 milliméter kiterjedésűek voltak.

4. Ezeket követte 2003-ban a 15 x 12 milliméteres Micro-SIM.

5. 2012 elején vezették be a 12,3 x 8,8 x 0,67 milliméteres Nano-SIM kártyákat – ezeket használják ma a legmodernebb okostelefonok.

6. Az Apple iPhone 5 volt az első okostelefon, amely már csak Nano SIM-mel működött.

7. Miért kell folyamatosan méretet csökkenteni? Mert a kártyák túl sok helyet foglaltak el az egyre okosabb készülékekben. A Mini-SIM kiterjedése 285 négyzetmilliméter, míg a Micro-SIM-nél 136,8, a Nano-SIM esetében 72,52-es értékről beszélhetünk – mivel az adattovábbításra a legkisebb hely is elég volt, a gyártók így próbáltak helyet spórolni az egyre több funkcióval ellátott modellekben.

8. A kártyák egyébként visszafelé kompatibilisek, megfelelő adapterrel egy Nano-SIM kártyát is lehet egy Mini-SIM-es készülékben használni; fordítva ez nyilván nem működik.

9. A SIM kártyák egyebek közt rendelkeznek egy egyedi sorozatszámmal (ICCID), egy nemzetközi előfizetői azonosítóval (IMSI), illetve két jelszóval is, amelyeket mindenki ismer: a PIN- és a PUK-kóddal.

10. A SIM-ek természetesen a gépek közötti (machine-to-machine, röviden M2M) kommunikációban is fontos szerepet játszanak, hiszen a szolgáltatók által nyújtott mobilinternetet használó eszközökben is működnek efféle kártyák.

11. A SIM-alapú megoldások országhatárokon is átívelnek, hiszen a szállítmányozásnál nem állhat le mondjuk egy kamion fedélzetén lévő M2M-es kártya adattovábbítása azért, mert a fuvarozó az egyik országból a másikba ért, de lehetne hasonló példákat hozni a flottakövetés kapcsán is.

12. A Vodafone ennek megfelelően már több mint két éve elindította a magyarul globális adatszolgáltatási platformra fordítható GDSP-t (Global Data Service Platform), amely pont ezekre az M2M-iparág által felvetett problémákra nyújt megoldást.

13. A Vodacom GDSP platform segítségével a vállalatok egy központi helyről követhetik a plasztik (2FF) és chip (SON-8) formában is létező SIM-eket. A szolgáltatás átível az országhatárokon, rengeteg régióban működik, a cég pedig úgy tűnik, jó előre látta az M2M-piac növekedését, hiszen ezzel a technológiával akár 5 milliárd kártyának adhat egyedi IMSI számot. A technológia ilyen szintű fejlődése mellett nem kizárt, hogy egyszer ez is kevés lesz, de az egészen biztos, hogy még jó sokáig kitart majd ez a számmező.

Megosztás: