Mi az a | roaming?

Hogy mondjuk: „rúming” vagy „róming”? És mit jelent pontosan? Ha külföldre készül, nem árt, ha képbe kerül!

Az átlagemberek számára nehezen értelmezhető telekommunikációs szakkifejezések listáján valószínűleg a mai napig előkelő helyet foglalna el a roaming fogalma – ha lenne ilyen lista. Sokan helytelenül „rómingnak” mondják, pedig helyesen „rúmingnak” ejtjük, de magyarul barangolás néven is ismert. A kiejtésnél sokkal nagyobb gond, hogy rengetegen összekeverik a nemzetközi hívás fogalmával, pedig roamingról akkor beszélhetünk, amikor egy külföldi országban használjuk az itthoni SIM-kártyánkat. Szigorúan nézve ugyanis csak a SIM-kártyáról, az előfizetésről beszélünk, az már teljesen mindegy, hogy egy mobiltelefonban, egy okostelefonban vagy egy mobilos adatátvitelre alkalmas táblagépben foglal helyet. Nemzetközi hívás ezzel szemben például az, ha valamelyik magyarországi településen ülve, a magyar Vodafone kártyánkat használva felhívjuk egy Németországban lévő barátunkat a német számán.

Hálózat-halászat

Amikor külföldön mobilozunk, nem annak a cégnek a mobilhálózatát használjuk, amelyiknek az ügyfelei vagyunk. Épp ezért a szolgáltatók között megállapodások születtek annak érdekében, hogy az ügyfelek mégis használhassák a hálózatokat, tudjanak hívásokat indítani és fogadni, szöveges üzeneteket küldeni vagy éppen internetezni. Külföldön barangolva a hívásindítás, az SMS-küldés és a mobilinternet használata drágább, a hívásfogadásért pedig fizetni kell. Ennek alapja az, hogy a minket hívó félnek ugyebár nem kell feltétlenül tudnia, hogy mi külföldön vagyunk, épp ezért, aki minket hív, pontosan annyit fizet a hívásért, mintha Magyarországon lennénk, a többletköltség pedig ránk terhelődik.

Hol, mennyiért?

A kérdés persze mindig az, hogy mennyi az annyi? Hogy pontosan kinek mennyit is kell (vagy nem kell) fizetnie a külföldi telefonálásért és internetért, arról a Vodafone honlapján könnyedén tájékozódhatunk. Egyes előfizetésekkel nem szükséges roaming felárat fizetni (nemcsak a drágább Red, hanem már a Go csomagokkal sem), de az ilyennel nem rendelkezők is vásárolhatnak napijegyet az EU-ba és a világ többi országába is. Külföldre utazás előtt tehát mindenképp tájékozódni kell arról, hogy milyen zónába készülünk és ott milyen költségek várnak ránk mobilhasználat esetén. Ha nyaralásunk helyszínén él az itthoni szolgáltatónk hálózata is, érdemes kézzel beállítani az arra való csatlakozást, maguktól ugyanis nem minden esetben ahhoz csatlakoznak az okostelefonok, főleg, ha a térerő egy kicsit gyengébb, mint a konkurens hálózatoknál.

Európában pénzünknél lehetünk

Európában utazva szerencsére jól kézben tarthatóak a költségek például a Vodafone Európa Napijegy opciójának köszönhetően, mely napi 990 forintos árért hazai hívás- és SMS díjakat, 0 forintos hívásfogadást és mobilinternetet kínál, ami előfizetéses ügyfeleknél a hazai adatmennyiséget, prepaid kártyák esetében pedig napi 100 MB-ot jelent. Az adatroamingot Európa Napijegy hiányában különféle csomagokkal is igénybe vehetjük, amelyek az Európai Unió mellett Izland, Horvátország, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország területén hasznosak. Rendszeres utazók havi 1990 forintért naponta 50 MB internetet kaphatnak, ami bőven elég a közösségi navigációs szoftverek használatához, emailek letöltéséhez és némi böngészéshez is. Az 1. zónán túl viszont továbbra is borsos áron fut a netet, a 2. zónában minden megabájt 2344 forintba kerül, a 3. zónától felfelé ugyanez 3418 forint.

Hamarosan mindez ingyen?

Az Európai Bizottság 2014-ben nagyszabású távközlési reformtervet jelentett be, amelyben szerepel a roamingdíjak eltörlése és a fogyasztói jogok kiterjesztése is. Mindezt már az Európai Parlament is elfogadta, úgyhogy a jelenlegi tervek szerint az Európai Unió tagállamaiban 2017 júniusában megszűnhetnek a mai értelemben vett roaming tarifák, de a rendszer jelenleg még kidolgozás alatt áll.

Megosztás: