Meghúzta a kocsiját? | Nyomtasson új alkatrészt otthon!

A 21. század nagy újítása lehet a 3D-nyomtatás. Ha egész eddig elkerülte a téma, itt az ideje utánaolvasni!

Mivel a nem szakmai média is egyre többet foglalkozik az úgynevezett 3D-nyomtatással, a technológiai innovációkra kevésbé érzékeny átlagembereket is érdekeli a téma.

Mi ez?

3D nyomtatással tárgyakat lehet előállítani. Ez önmagában még nem egy különösebben nagy innováció, lévén a műanyag fröccsöntő gépek is pont ugyanezt teszik. Ráadásul az is jól látszik, hogy egyes keleti országokból milyen elképesztő mértékben érkeznek hozzánk az ezekkel készült termékek.

Az újdonság a működési eljárásban keresendő. A hagyományos gyártási feladatokat általában lebontó eljárással végzik, amit egyébként szubtraktív gyártási módszernek is neveznek. Ilyenkor az előgyártmányból a felesleg eltávolításával jönnek létre a kész tárgyak, ami nyilvánvalóan hulladék keletkezésével jár.

Ha végiggondoljuk, ez a módszer egyidős az emberiséggel. Annak idején az épületek, szobrok is pont így születtek: addig faragták a fát, a sziklát, amíg azok megfelelő formájúak és méretűek nem lettek. A 3D nyomtató működési elve viszont pont az ellentéte ennek, addiktív gyártásként szokás emlegetni: a semmiből jönnek létre a tárgyak, így nem keletkezik felesleges hulladék.

A nyomtatók ára már elérhető

Az eljárás nem túl régi, története az 1980-as évekre nyúlik vissza, azóta pedig rengeteget fejlődött. Az igazi áttörés az elmúlt években történt, a 3D nyomtatók ára ugyanis olyan meredeken zuhant, hogy ma már egy okostelefon áráért bárki vásárolhat magának otthonra egyet. A használatukhoz persze szükséges valamennyi informatikai tudás, hiszen a kívánt tárgy legyártásához elengedhetetlen egy 3D számítógépes modell megléte, amely alapján a nyomtató dolgozhat. Aki jártas a 3D modellezés területén, maga tervezheti meg a tárgyait, amelyek aztán végül testet is ölthetnek.

Orvosi, ipari, házi felhasználás

A gépek működési elve tulajdonképpen hasonlít a hagyományos nyomtatókéra azzal a különbséggel, hogy itt térben kell gondolkodni. A tárgyak rétegről rétegre épülnek fel. A manapság kapható gépek többsége műanyag laminálási technológiával készít szilárd, mégis rugalmas tárgyakat PVC-alapú műanyagból, amelyet megolvasztva adagol. Már ennek kapcsán is szinte végtelen felhasználási lehetőséget lehet elképzelni.

Az iparban, az orvostudományban olcsóbbá és gyorsabbá válik a prototípusok, illetve a protézisek, ortopédiai implantátumok gyártása, ez utóbbiakat CT- és MRI-szkennelés segítségével pontosan a páciensekre szabhatják. A hobbifelhasználók pedig képesek lesznek otthon is tárgyaik elhasználódott alkatrészeit kinyomtatni és pótolni. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha a babakocsi eltört kerekét csak ki kéne nyomtatni a gyártó honlapjáról letöltött minta alapján, és nem kellene elmenni a város másik felén lévő boltba.

Az űrben is segíthet

Ehhez hasonlóan nagy lehetőségek rejlenek a más anyagokat (fém, üveg) használó nyomtatókban is, bár ezek megmunkálása nehezebb. A fémeknél az egyik járható út az, ha a nyersanyagot (jellemzően fémből készült huzalt) annak felhevítése és a tervezett alakra formálása után adagolják egy speciális eljárással.

Míg a hagyományos módszer esetében egy elem megalkotásához tíz- vagy hússzor több nyersanyagra van szükség, mint amennyi végül a tárgyban benne lesz (a fel nem használt anyagot pedig újra fel kell dolgozni), egy ilyen megoldással csak minimális felesleg keletkezik. Ráadásul a tervek szerint a 3D nyomtatás bárhol, akár még az űrben is bevethető lehet a jövőben.

Nincs határ?

Kísérleti jelleggel készítettek már emberi bőrt, fület, csontokat, élő szöveteket, szerszámokat, autóalkatrészeket is 3D nyomtatással. Érdeklődnek iránta szobrászok, ékszerészek, mérnökök, orvosok… Nem hóbort, több milliárd eurós üzlet.

Megosztás: