Komoly fejtörést | okozhat az adatbiztonság

Miközben az USA tovább lazít az internetezők adatainak védelmén, az Európai Unió az ezzel ellentétes úton megy tovább.

Komoly felhördülést váltott ki, hogy Donald Trump aláírta az amerikai internetszolgáltatók adatkezelésére vonatkozó új jogszabályt. A sokat vitatott törvény lehetővé teszi az Egyesült Államokban működő internetszolgáltatóknak, hogy előfizetőik teljes böngészési előzményét gyűjthessék, tárolhassák, elemezhessék és akár el is adhassák azt harmadik félnek, például webáruházaknak, marketingügynökségeknek vagy akár gyógyszerkereskedelemmel foglalkozó óriásvállalatoknak – közölte a Mazars.

Az Európai Unió egy év múlva, 2018. május 25-én életbe lépő, az amerikai szabályozással koncepcionálisan szembehelyezkedő adatvédelmi rendelete ezzel szemben új szintre emeli az uniós polgárok személyes adatainak védelmét, komoly adminisztrációs és anyagi terhet róva ezzel a személyes adatokat is kezelő közepes és nagyvállalatokra. A rendelet Magyarországon is automatikusan érvénybe fog lépni.

A személyes adatok köre igen tág: sok más egyéb mellett a név, a születési és egészségügyi adatok, bankszámlaszám, jövedelem, helyadat (GPS), e-mail cím, telefonszám, levelezési cím, de akár egy közösségi oldalon található profilra mutató link és az IP-cím is annak számít. A cégek egy részének már az is kihívást fog jelenteni, hogy egyáltalán azonosítsák, milyen személyes adatokat kezelnek jogszerűen dolgozóikról, ügyfeleikről és partnereikről. A személyes adatok azonosítása és lokalizálása ugyanis idő- és energiaigényes feladat az évtizedek során szigetszerűen egymásra épült informatikai rendszerekben.

És ez még csak az első lépés

A cégeknek ezen felül számos más feladattal is meg kell birkózniuk, nem csupán a honlapok kötelező adatvédelmi tájékoztatóját kell frissíteniük, de az abban leírtakat mostantól érdemes komolyan is gondolni – ha eddig nem tették volna. A védelem ára azonban csillagászati lehet, ráadásul az utolsó pillanatban, horribilis áron megvásárolt vírusvédelmi, merevlemez-titkosítási vagy tűzfalvédelmi megoldás hasznos lehet ugyan, ám önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a cég megfeleljen az új szabályozásnak.

A nagyobb vállalatoknál célszerű az érintett szakterületek képviselői, jogászok, informatikusok bevonásával külön felkészülési projektet indítani. Korántsem ritka eset ugyanis, hogy olyan személyes adatokat is kezel a vállalat, melyről a vezetés, vagy a vállalat jogásza nem is tud, ugyanakkor a vállalati hierarchia alsóbb szintjén dolgozó adatfeldolgozó munkatársak számára az teljességgel természetes. Ha az ilyen adatkezeléseket nem azonosítjuk, az Damoklész kardjaként fog lebegni a cégvezetés feje felett, hiszen egy adatvédelmi incidenst követő vizsgálat során kiszabott bírság akár az adatvédelmi projekt költségének többszörösére is rúghat. A rendelet értelmében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal által kiszabható bírság maximális összege 20 millió euró, vagy a teljes éves árbevétel 4 százaléka – a kettő közül a magasabb összeg.

A cégvezetők nem kerülhetik el, hogy felmérjék vállalkozásuk információbiztonsági érettségi szintjét, számba vegyék a meglévő technikai és szervezeti védelmi megoldásokat. Figyelniük kell arra is, hogy milyen felhőalapú informatikai megoldásokban tárolnak személyes adatokat, hiszen az új rendelet a személyes adatok harmadik (EU-n kívüli) országba való továbbításával kapcsolatban rendkívül szigorú követelményeket fogalmaz meg.

Megosztás: