A blockchain bűvöletében | Kérdések és válaszok a kriptovalutákról

Látja, hogy a Bitcoin lázban tartja az egész világot, de mégsem tudja, hogyan működnek? Ne aggódjon, most elmagyarázzuk!

Az utóbbi évben különös népszerűségre tett szert a Bitcoin és a hozzá hasonló virtuális, úgynevezett kriptovaluták. A legtöbb hírportál beszámolt a hirtelen felértékelődésről 2009 óta, hiszen néhány centről 16 ezer dollárra növekedett az elektronikus érmék ára. Ha elveszve érzi magát, nem érti mi is ez pontosan, hogyan működik, és hogyan lehet pénzt csinálni belőle, most válaszolunk néhány gyakori kérdésre!

Mi ez az egész?

A blokklánc lényege, hogy létezik egyetlen nagy „főkönyv”, melyben szépen sorban egymás után szerepel az összes tranzakció, amit a Bitcoinokkal valaha fizettek.
Minden egyes blokkot úgy lehet elképzelni, mint ennek a nagy könyvnek egy-egy oldalát. Sorra jönnek egymás alatt a tranzakciók, melyek mindegyikéhez három adat tartozik: ki, kinek és mekkora összeget utalt. Minden blokk kap egy titkosított azonosítót (hash-kódot), valamint egy hivatkozást az előző tranzakció azonosítójára.

Így mintha oldalszámok lennének, azonosítóról azonosítóra vissza lehet követni a blokkokat a legelső oldalig, azaz létrejön belőlük egy lánc. Innen ered tehát a technológia elnevezése.

Hogyan szűrik ki a csalókat?

A hagyományos valuták esetében valamilyen központi felügyelőszerv ellenőrzi a tranzakciók hitelességét: központi bankok, pénzügyminisztériumok. A Bitcoin lényege azonban, hogy teljesen decentralizált, az ellenőrzést önkéntes alapon többen is végzik.

Ennek megértéséhez képzeljünk el egy pókerpartit, ahol négy barát rádöbben, hogy egyikőjük sem hozott magával pénzt. Úgy döntenek, papíron vezetik, ki mennyit nyert vagy veszített az adott körben. Minden játszma után egyeztetik a jegyzeteiket, így ha bárki valamit rosszul írt volna fel, a többség dönt, és az lesz a helyes változat, amelyben a legtöbben egyetértenek.

Hasonlóan működik a rendszer a kriptovaluták esetében is, csak épp globális skálán, rengeteg felhasználóval. Így amikor valaki utalni szeretne Bitcoinokat valaki másnak, bejelenti az egész „asztalnak” (vagyis a teljes online hálózatnak), hogy melyik felhasználónak mekkora összeget utal. Akik önkéntesen ellenőrzést is végeznek, azok ezt rögzítik a blokkláncban, így a tranzakció megvalósult.

Ha tehát valaki csalni szeretne, és visszamenőleg átírna egy tranzakciót, annak hitelesítéséhez az ellenőrzést végző számítógépek 50%-a fölött át kéne vennie az irányítást, tehát minél nagyobb a hálózat, annál biztonságosabb.

Ki ellenőrzi a személyazonosságot?

Ha új tranzakciók csak egyszerű bejelentések alapján kerülnek fel a listára, mi akadályoz meg bárkit abban, hogy kiadja magát valaki másnak, és magának utalja az illető összes pénzét?

Itt lép színre a kriptográfia, azaz a titkosítás tudománya. A lényeg, hogy mindenki, aki regisztrál a Bitcoin hálózatába, kap egy titkos privát kulcsot, és egy bárki számára hozzáférhető nyilvános kulcsot. Így amikor valaki küld egy új tranzakciót a hálózatnak, azt titkos kulcsának segítségével ellátja egy privát jelöléssel, és mellékeli hozzá a nyilvános kulcsát is. Így bárki ellenőrizheti, hogy az üzenet valóban tőle érkezett, mégsem tudják feltörni a titkosított kulcsát.

Tehát a Bitcoin-tranzakciók hitelességét ilyen módon nem egy központi ellenőrző hivatal, hanem kriptográfiai megoldások ellenőrzik, innen ered a „kriptovaluta” elnevezés.

Honnan lesz valakinek Bitcoinja?

Röviden: a tranzakciókezelésből. A részletes válaszhoz viszont messzebbről kell indulni. Képzeljük el, hogy forintalapú bankszámlánkon van százezer forint. Küldünk két átutalási megbízást a banknak: az egyikben százezer forint értékben aranyat veszünk, a másikban ugyanilyen értékért részvényeket. Értelemszerűen a bank azonnal látja, hogy a második tranzakcióra nincs pénzünk, így azt nem fogadja el.

Ugyanígy a blokklánc esetében is nagyon fontos a tranzakciók sorrendje. Mivel a virtuális főkönyvet világszerte több felhasználó is ellenőrzi, a hálózati késleltetések miatt felmerülhet a probléma, hogy a sorrend eltérő lesz a különböző változatokban. Hogy dönti el a Bitcoin, hogy melyiket vegye figyelembe?

Egész konkrétan versenyt hirdet az önkéntesek között. Amikor valaki egy új blokkot, vagyis oldalt akar hozzáadni a lánchoz, meg kell oldania egy bonyolult matematikai feladványt. Ehhez speciális számítógépekre van szükség, melyek így is nagyjából tíz percet vesznek igénybe, hogy kitalálják a választ. Amelyik számítógép először találja meg a helyes megoldást, hozzáadhatja az új oldalt a virtuális főkönyvhöz, és onnantól kezdve ez számít helyes sorrendnek.

A bonyolult feladványok megoldásához sokezer dolláros számítógépekre van szükség, nem is beszélve a kiugró villanyszámlákról. Miért vállalná bárki önkéntesen, hogy ilyen költséges rendszereket tart fenn? A rendszerbe épp ezért a kezdetektől fogva jutalmi rendszert építettek be: aki sikeresen új oldalt ad hozzá a blokklánchoz, fix összegű Bitcoint kap. Minden forgalomban lévő érme egyszer ilyen jutalomként lett kiadva, sehogy máshogy nem „vernek” új Bitcoinokat.

Ez a jutalom eredetileg 50 egység volt, mely minden 210 ezer blokk után felére csökken, azaz most 12,5 egységnél járunk. Aki nagyjából követi a blokklánchoz kapcsolódó híreket, ezeket az önkénteseket más néven is ismerheti: ők az úgynevezett bányászok. Minden egyes matematikai feladatnál a számítógépek a „csákányok”, és a szerencséjükben bízva indítják el a számítást, hátha ők lesznek a nyertesei a következő Bitcoin csomagnak.

Mennyit ér a Bitcoinom és hogyan tehetem pénzzé?

A valuta értéke ugyanúgy változik, mint egy részvényé vagy egy valós devizáé, és ugyanúgy a látszólagos értékétől függ. Az utóbbi időkben elképesztő mértékben megugrott az ára, bőven 16 ezer dollárt, azaz 4,5 millió forintot ér egyetlen érme. Azaz rövid számolással az a 12,5 Bitcoinos jutalom akár 55 millió forintot is jelenthet.

A likvidálás szintén hasonlóan működik, mint bármilyen nem pénzbeli eszköz esetén, de digitális valuta lévén kizárólag online felületeken. Az internetes kereskedőházakon sokan vevőek a Bitcoinokra, és hajlandóak „valós” pénzzel fizetni érte.

Mit hoz a jövő?

Számos vélemény kering az interneten arról, mi vár a Bitcoinra. Sokak szerint csak befektetési lufi, néhány éven belül rájönnek, mennyire értéktelen az egész, és sokmillió dollárt buknak majd a bányászok. Informatikai szakértők szerint egyre több hiba derül ki, melyek a rendszerbe kódolva hamarosan előidézhetik a kriptovaluta összeomlását, kezdve a blokklánc folyamatosan növekvő méretétől a folyamatosan értéktelenedő jutalmakig.

Abban azonban az informatikusok többsége egyetért, hogy a blokklánc, mint technológia nagyon hasznos lesz a jövőben. Sokkal inkább úgy kell a kriptovalutákra gondolni, mint a nyolcvanas években az internetre: eleinte senki nem értette, hogyan lehet ezekből a furcsa kódsorokból és érthetetlen hálózatokból bármi értelmeset kihozni, ám amint megjelentek az első sikeres internetes cégek, egyértelművé vált jelentőségük.

Így lehetséges, hogy a blokklánc konszenzus- és titkosításalapú hitelesítési rendszere a jövő internetévé növi ki magát, csak még nem találta meg senki azt a megoldást, mely ténylegesen igazolja előnyeit.

Megosztás: