Tévhitek | a felmondásról

Sok hamis információ kering a felmondással kapcsolatban, nem árt óvatosnak és tájékozottnak lenni.

1. A jogszerű munkáltatói felmondáshoz legalább két írásbeli figyelmeztetés szükséges

Ez szinte a leggyakoribb tévhit a munkaviszony munkáltató által felmondással történő megszüntetésére vonatkozásában, annak ellenére, hogy sem a hatályos, sem a korábbi Munka törvénykönyve nem tartalmazott ilyen előírást. A HR-Portál szakemberei szerint ennek a tévhitnek mindössze annyi az alapja, hogy a felmondás indoklásának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. Semmilyen olyan előírás nem létezik, amely kötelezően előírná, hogy a munkavállalót a felmondás előtt egyszer, kétszer vagy többször figyelmeztetni kellene.

2. Betegség alatt a felmondás jogellenes

Valóban volt ilyen szabály 2012. június 30-ig, jelenleg azonban a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a betegség alatt is közölje a munkáltató a felmondását. Ilyen esetben tehát a felmondás elküldhető vagy átadható, azonban a felmondási idő csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével kezdődik meg.

3. A próbaidő utolsó napján még postára adható az azonnali hatályú felmondás.

A régóta élő bírói gyakorlat szerint a próbaidő alatt történő azonnali hatályú felmondást legkésőbb a próbaidő végéig közölni kell. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató a próbaidő utolsó napján adja postára az azonnali hatályú felmondást, az szükségszerűen csak a próbaidő elteltét követően kerül a munkavállaló részére kézbesítésre. Amennyiben pedig az nem tartalmaz indokolást (márpedig a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás esetén ez nem szükséges), akkor nem felel meg a jogszabálynak, tehát jogellenes

4. A kismamának minden további nélkül fel lehet mondani

Ez is egy olyan tévhit, amely vélhetőleg az új Munka törvénykönyve (amely ugyan már jó pár éve, 2012. július 1-től van hatályban) félreértelmezésén alapul. A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak olyan okból szüntethető meg a munkaviszony, amely azonnali hatályú felmondás indokát képezheti. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig csak akkor, ha a munkáltatónál a szokásos munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

5. „Felmondtam, közös megegyezéssel.”

Szintén mindennapos és téves szóhasználat, noha a magyar jogban nincsen felmondás közös megegyezéssel: egy irat ugyanis, vagy felmondás vagy közös megegyezés.

6. A felmondást nem kell írásban indokolni, ha szóban tájékoztatják a dolgozót annak okairól.

Bár ritkán, de ez a tévhit is előfordul. A Munka törvénykönyve és a munkaügyi bírói gyakorlat nagyon szigorú ebben a kérdésben: a munkáltatói felmondást ugyanis indokolni kell (kivéve, ha a munkavállaló vezető állású vagy nyugdíjasnak minősül). A munkavállaló csak így kerülhet olyan helyzetbe, hogy a felmondás indokait megtudhassa és az ellen – ha vitatja – pert indítson.

7. A felmondás biztosan megfelelő, hiszen a könyvelő készítette

Sokan a könyvelőkre bízzák a munkajogi, munkaügyi feladatok intézését. Gyakori az is, hogy az interneten terjedő, sokszor elavult vagy már eredeti formájában sem megfelelő mintát használnak a munkáltatók. Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy a munkáltatói felmondás indokolásának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem elég mintából dolgozni: minden eset egyedi, minden esetben mások a lehetséges bizonyítási eszközök, ezért egy felmondás megfelelő elkészítése komoly szakmai, nem egy esetben időigényes feladat még számunkra is.

Megosztás: