Mindenki reklámozza magát|– de ki fizet utána adót?

Akár online, akár újságban, tévében hirdet, szerezzen be nyilatkozatot arról, hogy az adót a reklám közzétevője fizeti. Különben az Ön vállalkozása fogja!

A reklámadóval kapcsolatos eredeti terv az volt, hogy a reklámokat közzétevő médiavállalkozásokat vonják az adó hatálya alá. A vége az lett, hogy szinte minden cég érintett valamilyen szinten a reklámadóban.

Az fizet, aki…

Elsősorban az fizet, aki közzéteszi a reklámokat: mindegy, hogy egy tévécsatornáról, egy napilapról, egy internetes portálról van szó, vagy egy olyan cégről, amely járműveken, óriásplakátokon hirdet. Az adófizetési kötelezettség azokra a vállalatokra terjed ki, amelyek nettó éves, reklámok közzétételéből adódó árbevétele eléri az 500 millió forintot. Amennyiben ez nem teljesül, akkor viszont még bevallásra sincs szükség, azaz nullás igazolást sem kell benyújtani az adóhivatalhoz.

Gyűjtse a nyilatkozatokat!

Miközben a hazai reklámtortából egyre nagyobb szeletet hasít ki a Google és a Facebook, a törvényhozók belátták, hogy nehéz lenne Magyarországon olyan cégeket megsarcolni, amelyek saját hazájukban sem jeleskednek az adófizetésben. A kormány azzal biztosította be magát, hogy a reklámok megrendelésekor a hirdetés közzétevőjének nyilatkoznia kell arról, hogy ő az adó alanya, vagyis az adókötelezettség őt terheli. Az állam ugyanakkor abban az esetben sem marad pénz nélkül, ha hiányzik ez a nyilatkozat. A plusz terhet ilyenkor a reklám megrendelőjén hajtják be.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy kisebb cég úgy dönt, hogy hirdet a helyi lapban, a reklám megrendelése mellett mindenképp szerezze be az újság nyilatkozatát arról, hogy vállalja az adókötelezettséget. Ha ez elmarad, a kisvállalkozásnak kell fizetnie – de csak akkor, ha a reklámköltéseinek összege havi szinten meghaladja a 2,5 millió forintot.

Ha például egy médiavállalkozás nem hajlandó a számlával együtt a nyilatkozatot is kiadni, akkor senki nem fog nála hirdetni. A másik szempont, hogy ha egy cég nettó árbevétele nem éri el az évi 500 millió forintos küszöböt, akkor nem árt, ha később fel tudja mutatni a nyilatkozatokat, amelyek igazolják, hogy tényleg az adóköteles összeghatár alatt alakultak a reklámbevételek. Harmadrészt a reklám közzétevőjének így is, úgy is fizetnie kell: ha ad nyilatkozatot, akkor csak ő adózik, ha nem ad nyilatkozatot, akkor viszont mindketten fizetnek – márpedig melyik cég tolna ki hirdető ügyfeleivel, ha csupán egy papír kitöltéséről van szó?

Saját reklám: így lesz mindenkiből adóalany

A saját célú reklám közzététele után is adóznia kell a vállalkozásoknak. Gondolhat itt a szórólapokra, egy konferencián kihelyezett roll-up állványra, logós bögrére vagy tollra, felmatricázott cégautóra, vagy akár a saját honlapon megjelenő bannerre is. Ilyesmi pedig szinte minden vállalkozásnál előfordul, bár tény, hogy nehéz filléres golyóstollakkal elérni az adófizetési kötelezettség évi 500 millió forintos alsó határát. Így valamennyi vállalatvezető szurkolhat, hogy egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság is ugyanazt számolja bele az adóalapba, mint amivel a cég kalkulált. A saját célú reklámot közzétevő adóalanyok esetén a reklám közzétételének közvetlen költsége az adóalap. Ebben benne van a grafikai tervezéstől a nyomtatáson át a reklámeszköz helyszínre szállításáig minden. Ezt mind figyelembe kell venni az önköltség meghatározásához.

Ne felejtse például el azt sem, hogy a vállalati kispályás focicsapat mezén elhelyezett céglogó is saját reklámnak minősül.

Megosztás: