Mi a teendő, | ha a munkaügyi ellenőr áll az ajtóban?

Gyakori panasz, hogy nincs elég forrás a szabályos foglalkoztatásra. Ha viszont átvilágítanák az ezt kifogásoló cégeket, akkor jó eséllyel kiderülne: mégis megvan erre a fedezet, csak a megfelelő vállalkozói szemlélet és a profi menedzsment hiányzik. De most elsőre oltsunk tüzet!

Munkajogi szakértőnk elszomorítónak tartja, hogy a magyar cégek a hatékony működésre, a munkavállalók menedzselésére sokkal kevesebb figyelmet fordítanak, mint a kiskapuk keresésére és a hatóság „kijátszására”. Ez pedig cseppet sem segíti elő a kkv-k versenyképességének javulását: „pusztán a bírságok elkerülése kevés a sikerhez, egyetlen cég sem lett még attól világhírű, hogy törvényesen működött, ahhoz lényegesen több kell”. Történelmi vonalon annyi mentségük lehet a cégvezetőknek, hogy idehaza még csak nagyjából 20 éve tanulják, miként kell vállalkozni. Tőlünk nyugatabbra viszont mindennek már 200 éves hagyományai vannak.

Mit a teendő, ha megjelenik a munkaügyi felügyelő a cégnél? Be kell-e engedni?

Igen, mindenképp, és nem árt kedvesen és együttműködően viselkedni.

Mit kell azonnal odaadni az ellenőrnek?

Az aznapi munkaügyi nyilvántartást, vagyis a jelenléti ívet. Ennek segítségével a felügyelő összeveti, hogy ki tartózkodik papíron és ki ténylegesen a munkahelyen. Általában az ellenőr már előzetesen felméri, hogy kik vannak bejelentve, hiszen online kapcsolatban áll a hatósági adatbázissal, ahol nyilvántartják ezeket az adatokat.

Muszáj azonnal minden céges iratot bemutatni?

A jelenléti ív esetében nincs kibúvó, de a többi iratot nem muszáj egyből átadni. Ezekről elhihető, hogy nincsenek az irodában vagy a telephelyen, hanem külső szakértőknél (könyvelőknél, ügyvédeknél stb.) találhatók. A dokumentumok összegyűjtéséhez pedig idő kell, főleg, ha esetleg a könyvelő éppen szabadságon van… Ha a vállalkozó felkészületlenül fut bele egy ilyen vizsgálatba, akkor szeretne időt nyerni, és a teljes ellenőrzés előtt munkaügyi szakértővel is megnézetni a papírokat. Természetesen itt is sokkal célravezetőbb, ha nem várja meg az ellenőr betoppanását, hanem előzetesen egyeztet a szakemberrel.

Részmunkaidős bejelentéssel ki lehet-e védeni a bírságot?

Tipikus eset, amikor a 8 órában dolgozó munkavállalót papíron csak 4 órára jelentik be.
Nem érdemes ilyenekkel trükközni, hiszen elég, ha az ellenőr reggel bemegy a kiszemelt boltba, és munka után, este is benéz. Ha ugyanazt az eladót találja ott, akkor azt nehéz lesz kimagyarázni.

Milyen a megfelelő munkaszerződés, amelybe nem kötnek bele a felügyelők?

Sok „szakértő” sablonokkal dolgozik, de ez nem célravezető, hiszen minden egyes munkakörnél a törvényi előírásokon túl más és más körülményeket, feltételeket kell kiemelni. Ezek elmaradása nem feltétlenül a munkaügyi vizsgálatokon lesz probléma, hanem akkor, ha az alkalmazott munkaügyi pert indít a cég ellen.

Céges adatbázis a munkaügyi és munkavédelmi jogsértésekről

http://nyilvantartas.ommf.gov.hu/index.php

NAV–adatbázisok

http://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok

Mennyit kockáztat a vállalkozó a munkaügyi bírsággal?

Nem csak a több tízezres vagy több százezres tételekről van szó, hanem a társaság hírnevéről és minősítéséről is. Ez pedig az újabb üzletek megkötését vagy a banki hitelfelvételt is veszélyeztetheti. A munkaügyi bírságok adatai ugyanis nyilvánosak, és a cégminősítő társaságok ezeket is folyamatosan figyelik, és beépítik az értékeléseikbe. A megbírságolt vállalkozás kizárja magát a közbeszerzésekből, valamint az uniós és az állami támogatásokból, megrendelésekből. De az is nagyon kellemetlen, ha valakinek a Széchenyi-kártya igénylését emiatt utasítják el.

Megosztás: