Megéri a „zöldítés” | Energiahatékonysági adókedvezmények

Érdemes kihasználni a cégeknek az energiahatékonysági beruházásokat, az adókedvezményeket és a pályázati lehetőségeket.

Sok volt a bizonytalanság az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye körül, hiába rendelkezett a legfontosabb szabályokról a törvény az év eleje óta, a részletes szabályozás hiánya miatt sok adózó – főként kisvállalkozó –kivárt a beruházási döntéssel. Egy új kormányrendelet azonban tisztázza a kedvezmény igénybevételének részletszabályait is – közölte a Mazars adótanácsadó cég.

Íme, a számok

Az adókedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költségének 30 százalékáig, a középvállalkozások esetén 40, illetve kisvállalkozások esetén akár 50 százalékáig is terjedhet, és legfeljebb 15 millió euró lehet. Mindez azt jelenti, az adókedvezménnyel együtt a beruházások a korábbiakhoz képest akár már feleannyi idő alatt is megtérülhet, hosszabb távon pedig fix költségcsökkenést eredményez, és ez végső soron versenyelőnyt is jelent.

Kedvező, hogy a jogszabály tágan értelmezi a beruházások körét és célját: az energiahatékonyság nemcsak elkülönült energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, hanem beruházásrészekre is értelmezhető. Az energiahatékonysághoz kapcsolódóan elkülönített, jelen értékre vetített beruházási összeg más adókedvezmény keretére azonban nem érvényesíthető.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását energetikai auditor vagy auditáló szervezet állítja ki, de csak azon szakértők véleménye minősül hivatalosnak, akik neve szerepel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben. A jogszabályok nem írnak elő minimumkövetelményeket a hatékonyság javulásával összefüggésben, azaz a kedvezmény bármilyen mértékű igazolt energiamegtakarítás esetén igénybe vehető.

Támogatások

Az elszámolható költség kizárólag a megújuló energiaforrásból fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke lehet.
Ilyen például az elektromos — szondás, talajvizes, levegős — hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés.

Az adókedvezmény keretében nem elszámolható költség a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamos energia termelésére alkalmas berendezés beruházási költsége, nem támogatott tehát például a napelemes áramtermelés.

A kormányrendelet a fentiek mellett új feltételeket is szab az adókedvezmény igénybevételéhez. Azt már a törvény is előírta, hogy a kötelező üzemeltetési időszak 5 év. Ugyanakkor az is fontos, hogy ebben az időszakban a társaságnak az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig kerülnie kell a végrehajtásokat, illetve a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatti mulasztási bírságot is.

Megosztás: