Külföldi kiküldetésben | Amit az üzleti utakról feltétlenül tudni érdemes

Gyakori eset, hogy a munkaadó a dolgozót egy másik uniós országba küldi ki ideiglenesen – ezeket a vonatkozó szabályokra érdemes figyelni!

Az Európai Unión belül a kiküldött munkavállalókra a fogadó ország foglalkoztatási szabályai és feltételei vonatkoznak a következők tekintetében az europa.eu tájékoztatása szerint.

A fizetés nem lehet alacsonyabb a helyi minimálbérnél, vagy a dolgozó ágazatára vonatkozóan esetlegesen érvényben lévő kötelező erejű kollektív szerződésekben rögzített bérnél.

  • Rögzíteni kell a maximális munkaidőt és minimális pihenőidőt
  • Szintén meg kell határozni a munkahelyi egészségvédelem és a biztonság kérdését, továbbá az ideiglenes munkaerőt közvetítő ügynökségeken keresztüli munkaerő-felvételre vonatkozó feltételeket és a várandós nők és a fiatalok foglalkoztatásának feltételeit.
  • Fontosak a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód és más diszkriminációellenes szabályok is.
  • Sőt, a munkaadónak kell fizetnie a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban az utazás, az ellátás és a szállás tekintetében felmerült költségeket, ha a küldő ország jogszabályai ezt előírják. Ezeket a juttatásokat a rendes fizetésen felül, pluszban kell biztosítani.

Egyéb jogosultságok

Ahhoz, hogy kiküldött munkavállalóként dolgozzon egy másik EU-országban, nincs szüksége munkavállalási engedélyre – kivéve, ha a kiküldetés Horvátországból Ausztriába szól, ahol bizonyos ágazatokra vonatkozóan munkavállalási korlátozások vannak érvényben.

Nem kell szakmai képesítéseit elismertetnie a fogadó országban – lehet azonban, hogy egyes szakmák esetében írásbeli nyilatkozatot kell tennie (részletes információk a szakmai képesítések elismertetéséről). Nyugdíjba vonuláskor nem kell különböző országok nyugdíjbiztosítási hatóságaihoz fordulnia: a fogadó ország intézményei nem illetékesek az ország területén kiküldetést teljesítő munkavállalók nyugdíjbiztosítása ügyében.

Változás a kiküldetésben

Az új meghatározás szerint kiküldetésnek minősül a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás – írja az adóhatóság. Az Szja törvény szerint hivatali, üzleti utazás a munkáltató (kifizető) tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás.

Kiküldetésnek minősül továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is.

A kiküldetés minősítésénél már nincs jelentősége a hivatali, üzleti utazást teljesítő munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették.

A módosítás alapján az olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (ügynökök, szervízelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül.

Adózás

Ha hat hónapnál rövidebb időt tölt külföldi kiküldetésben, a fogadó országban elvileg nem kell jövedelemadót fizetnie. Nem léteznek azonban olyan uniós szabályok, amelyek rögzítenék, hogy a kiküldetés ideje alatt keletkezett jövedelem után melyik országban kell adózni. Ebben a kérdésben a nemzeti jogszabályok vagy az országok közötti adóügyi megállapodások az irányadók. Erről a kérdésről részletesebben az adóhatóság ad felvilágosítást.

Megosztás: