Kapok-e fizetést, | vagy nem?

Mikor jár munkabér, és mikor nem, ha a munkáltató egyszerűen nem tud éppen munkát adni a dolgozójának?

Felmerül a kérdés, hogy olyan esetekben, amikor a munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban munkavégzés céljából megjelenik, azonban a munkáltató a működési körében felmerült okból nem tud részére munkát adni, akkor erre az időre jár-e munkavállaló részére munkabére. A munkáltatónál több okból is előállhat ilyen helyzet.

Jár

Például ilyen lehet, ha a munkáltató nem megfelelően szervezi meg a munkavégzést, így abban az esetben, ha egy adott napra több dolgozót oszt be, mint amennyire az adott napon ténylegesen elvégzendő munkához szükség lenne – derül ki a Bán és Karika Ügyvédi Társulás tanulmányából.

Emellett előfordulhat, hogy a munkavégzéshez használt anyag, gép, felszerelés, berendezés hiányosságából vagy hibájából eredően nem tud a munkáltató munkát adni a munkavállaló részére, így abban az esetben, ha például valamilyen alapanyag nem érkezik meg időben a munkáltatóhoz, tehát a munkáltató beszállítója késik a teljesítéssel, a munkavégzéshez használt valamely gép, felszerelés, berendezés meghibásodik és a munkáltató a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítani kényszerül. A munkavállalót főszabály szerint az állásidő tartamára alapbére, illetve ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, akkor az alapbérén felül bérpótlék is megilleti.

A munkáltatót munkabér, illetve pótlékfizetési kötelezettség abban az esetben terheli, ha a működési körében felmerült okból nem tud eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, így ha a munkáltató olyan okból nem tud a munkavállaló részére munkát adni, amelyet a munkáltató megfelelő gondosság tanúsítása mellett elháríthatott volna, erre azonban nem került sor, a munkavállalót alapbére és adott esetben az alapbéren felüli bérpótlék is megilleti. A munkáltatóknak célszerű erre figyelemmel is fokozott gondossággal ügyelni a munka megfelelő megszervezésére, illetve a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítására.

Nem jár

Amennyiben a munkáltató elháríthatatlan külső okból nem tud a munkavállalónak munkát adni, akkor a munkavállalót nem illeti meg a korábban említett díjazás. Elháríthatatlan külső ok azonban csak olyan ok lehet, amire a munkáltatónak sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs. Ide sorolandók az ún. vis maior körébe tartozó események, tehát bizonyos természeti csapások, illetve ide tartozik a háború, forradalom is. A jelenlegi bírósági gyakorlat szerint nem egyértelmű annak a megítélése, hogy a munkáltatóval szemben szervezett sztrájk elháríthatatlan külső oknak minősül-e.

A többségi álláspont szerint nem, de van olyan vélemény is, amely szerint sztrájk esetén a munkáltató sikerrel hivatkozhat elháríthatatlan külső okra, és így mentesülhet az alapbér, illetve a bérpótlék fizetése alól. A jogszabály alapján főszabály, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban köteles közölni a munkavállalóval, amelynek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó, illetve a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást legalább négy nappal korábban módosíthatja, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel.

Megosztás: