Jöhetnek | a LinkedIn-perek?

A közösségi média az üzleti kapcsolatépítésben is egyre inkább megkerülhetetlen. De mi a teendő, ha egy munkatárs visszaél a céges hozzáférésekkel?

„A világszerte egyre nagyobb intenzitással előforduló jogviták rámutatnak arra, hogy a magyarországi cégek sem hagyhatják figyelmen kívül a LinkedIn és más közösségi oldalak használatából eredő esetleges jogi problémákat“ – hívja fel a figyelmet dr. Papp D. Gábor, a DLA Piper vezető ügyvédje, az Advocatus.dlapiper.hu jogi blog szakértője. A legtöbb tisztázatlan kérdés általában arra irányul, hogy rendelkezhet-e a munkáltató az alkalmazott LinkedIn-oldalán található kapcsolatokkal. A kérdés eldöntése a munkaviszony megszüntetése kapcsán válik igazán kritikussá.

Offline és online címlisták

Az üzleti célú, céges kontaktlista nem új keletű dolog, akár levelezőrendszerekben vagy papíralapú címjegyzékek formájában léteznek, a vállalkozás tulajdonát képezik. A listák tartalma nem egyszer üzleti titkot is tartalmazhat. Amennyiben ezek a társaság erőforrásainak felhasználásával készültek, befektetésnek tekinthetők, és a személyes jellegű, illetve a konkurenciánál való felhasználásuk kárt okozhat a vállalkozásnak.

Mi a helyzet a céges LinkedIn-kapcsolatokkal?

A saját profil létrehozásával felhasználói szerződés jön létre a közösségi oldalt működtető céggel (európai felhasználók esetében ez az írországi LinkedIn-vállalat). A szerződés szerint a felhasználó tulajdonában áll valamennyi adat, információ, amelyet az illető a közösségi oldalon megoszt. A szerződés alapján a felhasználó csak egyetlen profilt használ, nem adja ki a jelszavát, és nem bízza a saját oldal használatát harmadik személyre. „Ezen túlmenően viszont nyitva marad az a kérdés, hogy a közösségi oldalon lévő kapcsolatok kinek a tulajdonában állnak“ – összegzi dr. Papp D. Gábor.

Az üzleti titokkör szempontjából tekintve ha egy vállalkozás ügyféladatbázisa az adott társaság tulajdonát képezi, akkor a (céges) LinkedIn-profilon létrejött üzleti célú kapcsolatok is a cég tulajdonában állnak, vagyis ezek felett bizonyos rendelkezési joga lehet a magánszemély munkáltatójának. Felmerül a kérdés, hogy egy vállalat – amelynek ügyfélkapcsolatai átfedésben vannak a munkavállaló kapcsolati hálójával – miként érvényesítheti jogait, különös tekintettel arra az esetre, ha az alkalmazott a meglévő üzleti kapcsolatokat a saját érdekében használja?

Hogyan előzhetőek meg a vitás esetek?

Bár a LinkedIn-re vonatkozó kiforrott magyar bírósági gyakorlattal még nem találkozhatunk, az ezzel kapcsolatos jogi problémák felmerülése csak idő kérdése. Szükséges tehát, hogy a cégek felkészültek legyenek a közösségi hálózati aktivitás kezelésére, javasolja a szakértő. Teendő bőven akad, és világszerte elmondható, hogy a társaságok többsége még csak most kezd ébredni. Erre a DLA Piper egyik korábbi felmérése is rámutat: e szerint az amerikai cégek csupán negyede alkalmaz a közösségi hálózatok kezelésére vonatkozó szabályzatot. Ez az arány Magyarországon minden bizonnyal még alacsonyabb lehet.

A megfelelő felkészülés tehát kulcskérdés, de azt is szem előtt kell tartani, hogy mindez komplex intézkedéseket igényel. Íme, néhány javaslat, hogy mire érdemes figyelni.

Szabályok rögzítése, frissítése

  • A belső céges szabályzatban célszerű feltüntetni a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó LinkedIn-profilok tulajdonosát, a használati jogokat és korlátokat, a munkavállaló jogkörét, valamint a munkaviszony megszűnésével járó lépéseket.
  • Előírható, hogy az alkalmazott kilépésekor a munkaviszonnyal összefüggésben létrejött LinkedIn-kapcsolatok adatait a cég rendelkezésére bocsátja, és/vagy törli ezeket. Továbbá, hogy esetleg a kifejezetten a munkaviszonyhoz kapcsolódó LinkedIn-profil esetén magát a profilt szünteti meg.
  • A gyakran változó, átalakuló „social media” platformok miatt célszerű platformfüggetlen szabályozást kialakítani.
  • Tekintettel a közösségi média fejlődési ütemére, a szabályok rendszeres frissítése, naprakészen tartása is elengedhetetlen.

Magán- és üzleti célú profilok szétválasztása

A DLA Piper vezető ügyvédje szerint célszerű megkövetelni a munkavállalóktól, hogy a magánjellegű és céges közösségi felületeiket egymástól elkülönített módon kezeljék, olyan formában, hogy az üzleti felületeik és az ott megosztott információk, kapcsolatok a munkáltató számára transzparensen követhetőek legyenek.

Képzés

Érdemes már a munkakezdéskor a munkavállalókat megismertetni a közösségi hálózatokkal kapcsolatos vállalati előírásokkal. Ezen túlmenően fontos a munkatársak folyamatos képzése is annak érdekében, hogy tisztában legyenek az üzleti titok fogalmával, a vállalati információkezelés módjával, szabályaival.

Ügyféladatok védelme

Célszerű az ügyféladatokat jelszóval védett adatbázisban tárolni: függetlenül attól, hogy azok a közösségi médián keresztül vagy más úton keletkeztek. Az is javasolt, hogy az ügyféladatbázis létrehozására és fenntartására fordított erőforrásokat dokumentálják – különös tekintettel az ezzel járó költségekre. Ezek az adatok és intézkedések egy esetleges jogvitában kellően alátámaszthatják, hogy a munkavállalók LinkedIn-en szerzett vagy fenntartott kapcsolatai a vállalkozás célzott befektetésének számítanak és üzleti titoknak minősülnek.

Van már precedens

A jogi szabályozás még viszonylag gyerekcipőben jár a social media tekintetében, ami talán nem meglepő. Nem egyszer az új igények szülte szabályozás már a hatálybalépés időpontjában idejétmúlttá válik.

Noha Magyarországon irányadó bírósági gyakorlat a kérdésben még nem alakult ki, külföldön ez már formálódóban van. Angliában az egyik első, ilyen típusú jogeset során 2008-ban a brit Legfelsőbb Bíróság kötelezte az egyik multinacionális munkaerő-közvetítő korábbi dolgozóját arra, hogy a LinkedIn-profilján a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett kapcsolatait adja át a korábbi munkáltatójának. Az ügy különösen érdekes abból a szempontból, hogy az egyes cégek kifejezetten ösztönzik a munkatársaikat arra, hogy a vállalati brandet felhasználva, de saját nevükben és profiljuk alatt széles körű kapcsolati hálót építsenek ki.

Egy másik ügyben 2013-ban az angol bíróságok helyt adtak a Whitmar Publications Ltd. kérelmének arra vonatkozóan, hogy a bíróság tiltsa el a társaság korábbi munkavállalóját az által szerkesztett céges LinkedIn-kapcsolatok használatától.

Megosztás: