Hogyan tűnhetnek el | partnereink?

Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés: mit jelentenek ezek a fogalmak, és milyen cégek juthatnak erre a sorsra?

Az építőipar jó üzlet – ezt gondolta az a maroknyi japán üzletember, akik úgy döntöttek, megalapítják álmaik vállalatát, a Kongō Gumit. Furcsamód a templomok építésében láttak nagy jövőt, számos projektbe belevágtak – a vége mégis az lett, hogy a vállalatot felszámolták, a cég eszközeit pedig igen olcsón megszerezte a konkurencia. Az alapötlet azért mégsem volt olyan rossz: a cég valahogy mégiscsak eltengődött bő 1400 éven át. A Kongō Gumit ugyanis 578-ban alapították, és 2006 januárjáig megszakítás nélkül apáról gyermekre szállt a tulajdonjog.

Semmi sem tart tehát örökké, egy cég sem maradhat fenn a végtelenségig. A legjobb esetben egy vállalkozás gazdaggá teszi az alapítóját, majd miután értéke megsokszorozódott, új tulajdonoshoz kerül – azaz jogutóddal szűnik meg, valaki tovább viszi az üzletet. Máskor viszont a cégek egyszerűen megszűnnek – de nem mindegy, hogy milyen okból, és hogy mit hagynak maguk után.

Végelszámolás –

amikor a tulajdonos magától száll ki
Ha a cég fizetőképes, ám a vezetők úgy döntenek, valamilyen okból kiszállnak és bezárják a boltot, erről határozatot hoznak, majd megindul a végelszámolás. Az egész procedúrát a végelszámoló vezényli le: ő bárki lehet, akit a vezetés alkalmasnak talál, és elvállalja a feladatot – akár magánszemély, akár egy másik gazdasági társaság is. A végelszámolás kezdetétől a végéig ő vezeti a céget.

A végelszámoló felméri, milyen vagyona van a vállalkozásnak. A kinnlevőségeit behajtja, érvényesíti jogait, teljesíti kötelezettségeit, majd kifizeti a tartozásait. A maradék vagyontárgyakat szükség szerint értékesíti, és a cég tagjai, tulajdonosai között felosztja.

A folyamat végén senki sem tartozik senkinek, a céges vagyont szétosztják, és az jogutód nélkül megszűnik.

Felszámolás –

amikor egy partnernél betelik a pohár
Nem ilyen sima ügy, amikor a cég nem a vezetés saját elhatározása miatt hagy fel a munkával. Ha összecsapnak a hullámok, és már nem tudnak kifizetni egy rég lejárt számlát, törleszteni egy rég esedékes hitelt, a partnercég, a pénzintézet, az állam vagy akár egy csalódott dolgozó is dönthet úgy, hogy nem vár tovább a pénzére, hanem felszámolási eljárást indít a cég ellen. Ha pedig egy elkezdi, akkor mindenkit ki kell fizetni – azt is, aki egyébként még nem verte az ajtót a tartozás miatt. A felszámolási eljárás célja, hogy a végén minden hitelező pénzhez jusson, a cég pedig jogutód nélkül eltűnjön – így akár saját maga ellen is indíthat ilyen eljárást egy adós, ha nem lát más kiutat a bajból.

A felszámolást a felszámoló végzi, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik, és egy listáról választják ki minden esetben. A felszámolás megkezdését bejelentik a Cégközlönyben, a hitelezők innen értesülhetnek arról, hogy követeléseiket benyújthatják.

A vállalat először megpróbál egyezséget kötni hitelezőivel: jó esetben sikerül megállapodni a döntő többséggel arról, mikor, milyen sorrendben és mennyit láthatnak viszont a pénzükből. Ha nincs egyezség, a felszámoló értékesít mindent a cég vagyonából, amit csak tud – hátha így elegendő pénz jön össze ahhoz, hogy az összes érintettet kifizessék.

Jellemző azonban, hogy még akkor sem elég a pénz, ha már mindent eladtak: ilyenkor a törvényben meghatározott sorrendben és arányban juttatják pénzhez a hitelezőket. Sajnos ilyenkor az is előfordulhat, hogy a hitelezők csak a nekik járó pénz töredékét, vagy akár egy fillért sem látnak a folyamat végén. Ebben az esetben a bírósághoz fordulhatnak, és a bedőlt cég vezetőitől – akik felelősek korábbi üzleti döntéseik következményeiért – követelhetik jogos járandóságukat.

Kényszertörlés –

fantomcégek és vagyontalanok végzete
2012 óta új eszköz áll a hatóságok rendelkezésére, hogy megszabaduljanak azoktól a cégektől, amelyek érdemi tevékenységet nem végeznek, és csak veszélyesebb tereppé teszik az egyébként sem különösebben barátságos hazai cégvilágot. Ha egy vállalat nem teljesíti jogszabályi kötelezettségeit, például nem adja le beszámolóját, nem található meg bejelentett székhelyén, akkor törlik a cégjegyzékből – de abban az esetben is, ha épp úgy ítélik meg, hogy a cég vagyona még arra sem elég, hogy a felszámoló bérét kifizessék belőle. Sokszor tehát a kényszertörlések is fizetésképtelenség miatt indulnak el, de ilyenkor legfeljebb a cég mögött álló tulajdonosok magánvagyonára számíthatnak a hitelezők.

Megosztás: