Eladom | a titkom…

Sok cégnél fokozottan érzékeny kérdés, hogy egy esetleges elbocsátás után is megbízhatóak maradnak-e az ex-kollégák.

A 2014. március 15-én hatályba lépett Ptk. szerint közvetlenül kell alkalmazni a személyiségi jogokkal kapcsolatos szabályokat és az ehhez kapcsolódó szankciórendszert. A személyiségi jogok rendszerébe illeszkedik az üzleti titokhoz való jog, valamint a know-how (védett ismeret) oltalma is, amelynek szabályait a Munka törvénykönyve hatálya alatt is alkalmazni kell.

Mire terjed ki a titoktartás?

A Mt. értelmében a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot – a Ptk-ban foglaltak figyelembevételével –, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következménnyel járna.

A titoktartás azonban nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

Szerződésbe foglalt védelem

A munkavállaló kötelezettségszegése a legsúlyosabb esetben – például bizalmas információk rendszeres kiszivárogtatása a konkurens cégnek –, akár a felmondás alapjául is szolgálhat. Az ezzel kapcsolatos munkáltatói érdekeket írásba kell foglalni – például a munkaszerződésben, különálló nyilatkozatban, de mindenképp a munkaviszony létesítése előtt.

Gyakori a titokvédelmi szabályzat létesítése is. Az előírások betartásáért a munkavállaló a bérének 30%-ig terjedő pótlékra jogosult. Az üzleti titkot a munkaviszony megszűnéstől számított két évig kell megőrizni, mert ez idő alatt a legtöbb titok okafogyottá válik.

Ehhez hasonló intézmény a versenytilalmi megállapodás, amelyben megtiltható a dolgozó számára több olyan dolog, mint például a versenytársaknál történő elhelyezkedés vagy befolyásszerzés a versenypartnernél.

Büntetőjogi oldal

Az üzleti titok megsértése külön nevesített bűncselekménnyé vált. Fontos azonban kitérni arra, hogy egy jogellenes munkavállalói kiszivárogtatás esetén a jogtalan előnyszerzési szándék általában hiányzik, a céget, mint sértettet érő vagyoni hátrány pedig sokszor csak később jelentkezik. A biztonság érdekében talán érdemesebb lenne azt vizsgálni, hogy a titoksértés szándékos-e, és alkalmas-e arra, hogy a sértettnek vagyoni hátrányt okozzon.

Brüsszel is szabályoz

Új irányelv megalkotására tett javaslatot az Európai Bizottság annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye az üzleti titkok védelmét. Az uniós szintű jogszabály egységes meghatározást adna az üzleti titok fogalmának és egységes szabályokat állítana fel arra vonatkozólag, hogy hova és hogyan fordulhatnak jogorvoslatért azok, akiknek üzleti titkaival visszaéltek.

A szabályok azoknak a vállalkozásoknak a helyzetén javítanak, amelyek értékes információk ellopása, vagy illetéktelen felhasználása miatt kárt szenvednek. A javaslatnak az a célja, hogy ilyen esetben a nemzeti bíróságok egyszerűbben járhassanak el, a sértettek pedig könnyebben kaphassanak kártérítést. Ezen kívül a Bizottság az egész Európai Unióban egységesíteni kívánja az üzleti titok meghatározását.

Mikor tartható?

A titoktartási nyilatkozat csak akkor hatályos, ha a munkába lépés előtt már aláírták. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen szerződést aláíró alkalmazottnak megszűnik a munkaviszonya, két évig nem helyezkedhet el másik olyan cégnél, amely hasonló tevékenységet végez, mint a korábbi. A titoktartási nyilatkozat kiterjed a közeli hozzátartozóra, de a cégalapításra is, tehát a munkavállaló nem alapíthat olyan céget, amelynek hasonló a tevékenységi köre, mint az anyacégének.

Megosztás: