Egyre bonyolultabb a transzferár-nyilvántartás elkészítése

A korábbinál nagyobb adminisztrációs terhet ró a vállalkozásokra a vonatkozó szabályok változása. Segítünk, mire érdemes figyelni!

Jellemzően az adózók üzleti év végét követő feladatainak egyike a megfelelő transzferár-nyilvántartás összeállítása a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott releváns ügyleteikre vonatkozóan. A korábbi szabályozás alapján a hazai vállalkozások – döntésük alapján – a kapcsolódó kötelezettséget helyi szinten, akár a csoport más tagjának (pl. anyavállalat) bevonása nélkül is tudták teljesíteni, az úgynevezett önálló nyilvántartás elkészítésével. Az új szabályrendszer alapján azonban az önálló nyilvántartás készítésének lehetősége teljesen megszűnik, ezt felváltja egy kétszintű transzferár nyilvántartási rendszer, amely a fődokumentumból és a helyi dokumentumból áll. Ezért érdemes mielőbb megkezdeni az ezzel kapcsolatos munkát és több időt hagyni a feladatra, mint korábban.

A kétszintű transzferár-nyilvántartás készítésére a korábbi szabályok is lehetőséget adtak a közös nyilvántartás elkészítése révén, azonban a Deloitte tapasztalatai alapján ezzel a társaságok többsége nem élt még akkor sem, ha a külföldi anyavállalatától kapott valamilyen szintű segítséget a magyar dokumentáció összeállításához. Az új szabályok még a korábbi közös nyilvántartáshoz képest is jóval szélesebb körű információk bemutatását várják el mind a cégcsoport egészére, mind pedig a helyi leányvállalat specifikus ügyleteire vonatkozóan.

Fontosabb tudnivalók

A fődokumentumban egyebek közt ki kell térni a vállalatcsoport globális pénzügyi helyzetének bemutatására, beleértve a bevételek egyes országok közötti elosztásával kapcsolatos megállapodások, például feltételes adómegállapítások, szokásos piaci ármegállapítási határozatok felsorolását, illetve az adott üzleti évben a cégcsoportban megvalósult jelentős üzleti átszervezések bemutatását is.
A szükséges információk jelentős részének beszerzéséhez tehát várhatóan elkerülhetetlen lesz a vállalatcsoport központjának szoros bevonása a nyilvántartás elkészítésébe.

A helyi dokumentumban bemutatandó információk köre is jelentősen bővült: tartalmaznia kell például a helyi stratégia bemutatását, valamint azt is, hogy az elvégzett elemzéshez felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglaltakhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégcsoportoknak a már évek óta használt dokumentációs sémát és annak tartalmát is mindenképp szükséges felülvizsgálniuk legkésőbb a 2018. évi dokumentáció összeállításakor.

A hazai transzferár-nyilvántartásokra vonatkozó új szabály előírásai javarészt megegyeznek a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) transzferár-dokumentációval kapcsolatos akciótervében foglalt előírásokkal, amelyeket számos más ország is vagy már beemelt a hazai szabályozásába. vagy tervezi azokat bevezetni a jövőben.

Eltérő szabályok

Az egyik leggyakrabban megfigyelhető eltérés hazánk és más országok vonatkozó transzferár-szabályai között pont a nyilvántartási kötelezettséggel érintett tranzakciók körében, vagy éppen a kapcsolt viszony meghatározásában van. Míg Magyarországon a főszabály szerint valamennyi, 50 millió forint volument meghaladó ügyletre vonatkozóan szükséges külön elemzést készíteni, addig más országok ettől eltérő küszöbértékeket, vagy akár teljesen más logika szerinti követelményrendszert állapíthatnak meg.

Jelentős különbségek vannak továbbá az egyes országokban elfogadható összehasonlító adatok esetében is, ami a transzferár elemzések egyik alappillére. Az új magyar szabályok rögzítik például azt is, hogy az adatbázis-kutatásokat legalább három adóévente szükséges újra futtatni, míg a kiválasztott összehasonlító ügyletek, vállalkozások pénzügyi adatait legalább adóévente kell frissíteni. Más országok ettől eltérő gyakoriságú újrafuttatást, frissítést írhatnak elő, ami értelemszerűen a cégcsoport szintjén okoz problémát és gyakran többletmunkával és költséggel jár.

Szakértők szerint magyar szempontból a külföldön, központilag elkészített elemzések leggyakoribb hiányosságai közé tartozik, hogy azok nem állnak rendelkezésre a megfelelő időben valamennyi releváns ügyletre vonatkozóan, vagy a magyar szabályoktól eltérő kapcsoltsági küszöbérték kerül bennük alkalmazásra.

Az új szabályok tehát összességében felbolygatják a cégek által az elmúlt években már jól kialakított és bejáratott dokumentációs megközelítést és sémákat, ezért érdemes a 2018. évi dokumentáció elkészítését időben elkezdeni és mindenképp több időt hagyni, mint a korábbi években. Ezért érdemes mielőbb megkezdeni az ezzel kapcsolatos munkát és több időt hagyni a feladatra, mint korábban.

Megosztás: