Brexit | A cégekre is lecsaphat

A hazai vállalkozásoknak is át kell gondolni, miként érintettek a Brexit okozta kereskedelmi, gazdasági változásokban, főleg ha rendelkeznek brit partnerekkel.

Mint ismert, az Egyesült Királyság nevében március 29-én Theresa May miniszterelnök megküldte a hivatalos értesítést az Európai Uniónak a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, azaz országa kilépéséről az európai közösségből. Miközben a britek és az EU négy évtizedes kapcsolatának így pont kerül a végére, a nyitott kérdések száma egyre nő – közölte a Mazars adó és pénzügyi tanácsadó cég. Ez a két év soknak tűnhet, különösen, ha a gazdasági bizonytalanság súlyát nézzük, ám a helyzet egyik félnek sem egyszerű, már csak azért sem, mert Grönland speciális esetét leszámítva még egyetlen tag sem lépett ki az unióból – hangsúlyozta H. Nagy Dániel, a vállalat senior adómenedzsere. Precedens tehát nincs, a kilépésről szóló egyezményt ki kell dolgozni, és el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal. A dokumentumot ráadásul legalább húsz olyan tagállamnak el kell fogadnia, amelyek az unió teljes népességének legalább a 65 százalékát képviselik.

Még sok a bizonytalanság, a magyar vállalkozásoknak ezért fontos átgondolniuk, hogy a tevékenységük során okoz-e majd változást a Brexit. Szakértők szerint rövidtávon a kilépésnek nem valószínű, hogy azonnali hatása lesz az egy magyar társaság adózására. Arra ugyanis aligha kell számítani, hogy akár az Egyesült Királyság, akár az unió gyökeres változtatást hajtana végre az adózási rendszerében, így a kilépés a hazai vállalatoknak leginkább adminisztratív terheket jelenthet, illetve közvetve cash flow hatásai lehetnek.

Adminisztratív terhek

Ami az adminisztratív terheket jelentheti: miután az Egyesült Királyság uniós tagsága megszűnik, az oda irányuló kivitel exportnak, és az onnan irányuló behozatal importnak minősül majd. Ennek megfelelően az ilyen ügyleteket csak vámeljárásokon keresztül valósíthatják majd meg a magyar vállalkozások. Ez minden bizonnyal többletadminisztrációt okoz majd, hiszen a közösségen belüli termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek jelenleg a vámeljárásoknál jóval egyszerűbb a dokumentálása.

Cash flow problémák

Azt minden magyar vállalkozás tudja, hogy az import során megfizetett áfa csak később, az időszakosan benyújtandó áfabevallásban igényelhető vissza. Az olyan társaságoknak, amelyek sok beszerzést bonyolítanak le az Egyesült Királyságból, érdemes elgondolkodniuk, hogy miként kerüljék el az importáfa okozta cash flow hátrányokat. A vámeljárások során az AEO (engedélyezett gazdálkodó – authorized economic operator) engedéllyel rendelkező társaságok például automatikusan megkapják a lehetőséget arra, hogy az import áfájukat önadózással rendezzék. Ez azt jelenti, hogy a közösségen belüli termékbeszerzés bizonylatolásához hasonlóan nem kell az áfát a vámhatóságnak megfizetni, hanem a társaság a saját áfabevallásában szerepeltetheti az importáfát fizetendő és levonható adóként egyaránt. Már amennyiben a levonás feltételei fennállnak. „Az AEO minősítésnek egyébiránt számos más előnye is van a vámeljárások során. Emellett egyéb módon is megszerezhető az import önadózó engedély. Amennyiben az áfatörvényben előírt feltételeket teljesíti a gazdálkodó, kérelmére a vámhatóság megadhatja azt.” – hangsúlyozta H. Nagy Dániel.

Amit tehát e nagy birkózásnak ígérkező két év elején a hazai vállalkozásoknak javasolni lehet, az elsősorban az, hogy gondolják át: érintettek-e a Brexit kérdésében. Van-e vevőjük, beszállítójuk a szigetországból. Amennyiben van, azt kell eldönteniük, milyen mértékben kell követniük a tárgyalási folyamatokat, és milyen hamar kell reagálni a Brexit miatt elinduló piaci változásokra.

Megosztás: