Bárminimum: | nem érdemes trükközni

Sok kis-és közepes vállalkozás kibúvót keres a bárminimum meg nem fizetésére, ám könnyű lebukni.

Mint ismert, az idei évtől emelkedett a kötelező legkisebb alapbér és a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma. A kötelező legkisebb bruttó minimálbér összege január 1-jétől: 138.000 Ft, a garantált bérminimum 180.500 forint. Ez azt jelenti, hogy a minimálbéresek nettóban a korábbi 84.788 helyett 91.770 forintot kapnak. A szakmunkás minimálbér bruttó 180.500 forintra emelkedett, ami nettó 120.032 forintot jelent. (Kedvezmények igénybevétele nélkül.) A kötelező béremeléssel párhuzamosan 2018-tól csökkent – 2,5 százalékkal – a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó, de ettől függetlenül nagyon mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk a munkáltatóknak. Minimálbér esetén a munkaadó összes havi költsége 2017-ben 157.463 forint volt, ez 2018-tól 166.980 forintra emelkedett.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keretei közé integrálódott felügyelet minden évben kiemelten ellenőrzi minimálbér, illetve a garantált bérminimum megfizetését. Amennyiben jogsértést észlelnek ellenőrzés során, a hatóság jogosult bírság kiszabására – olvasható a minisztérium tájékoztatásában. A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet, a felső határ azonban ismételt jogsértés esetén emelkedhet. Ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma nem haladja meg a húsz főt, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet. Természetes személy, foglalkoztató által és nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalót érintő jogsértés megállapítása esetén pedig a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

Garantált bérminimum

A garantált bérminimum annak jár, aki olyan munkakörben dolgozik, melyhez legalább középfokú szakképesítési követelmény kapcsolódik. Ilyen követelményeket ír elő az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet vagy az ugyanazon tárgykörben született, s azóta lényegében kiüresedett 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet.

Más jogszabályhely is megállapíthat azonban középfokú képesítési követelményt, valamint az adott munkáltató is kötheti a munkakör betöltését középfokú szakképesítéshez. Amennyiben ilyen követelmény létezik, abban az esetben jár a munkavállalónak garantált bérminimum, amennyiben a konkrétan előírt képesítéssel a munkavállaló rendelkezik is. Fontos tehát, hogy sem a középfokú szakképesítés, sem pedig a középfokú szakképesítést igénylő munkakörök önmagukban nem jogosítanak garantált bérminimumra, a feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

Csökkentések és problémák

Habár a munkaerőhiány jelentős minimálbéremelést kényszerített ki, a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára ennek kitermelése a munkára rakódó közterhek mértéke okán problémát jelenthet – hívja fel a figyelmet a HR portal. A vállalkozások tehát keresik azon lehetőségeket, amelyek a minimálbér, illetve garantált bérminimum csökkentését lehetővé teszik. Az első ilyen esetkör a részmunkaidős foglalkoztatás. Magától értetődő ugyanis az, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munka minimális díjazásának mértéke vonatkozásában a díjazás mértékét arányosan csökkenteni lehet.

Napi négy órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak így például a minimálbér és a garantált bérminimum fele jár. Hasonlóképpen érezhető trend a munkáltatók által előírt képesítési követelmények csökkentése. Amennyiben ugyanis a középfokú szakképesítésnek jogszabályi alapja nincsen, ilyen esetben nem kötelező garantált bérminimum fizetése. Mindkét eset felvet azonban problémákat is.

Egyrészt amennyiben a részmunkaidős foglalkoztatás nem valós, abban az esetben a munkáltató könnyen a felügyelet fókuszába kerülhet. Ez pedig meglehetősen könnyen kiderülhet, elegendő ellenőrzés alkalmával a munkaidő-nyilvántartást megtekinteni, esetleg a munkavállalókat megkérdezni. Ne feledjük továbbá, hogy a felek közötti jó viszony huzamos fennmaradására sincsen garancia.

Ami pedig a képesítési követelmény változását illeti, az könnyen a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet. Nem érdemes tehát trükközni, inkább válasszunk olyan könyvelőt, aki az igénybe vehető adó- és járulékkedvezményeket ténylegesen átlátja. A munkavállaló számára ugyanis jelentős bevételt juttathatunk béren kívüli juttatásokkal (például a munkavállalói lakáshitel törlesztése), melyek adó- és járuléktétele a munkabérénél kedvezőbb.

Megosztás: