Adózás: | van, mikor nem kötelező nyilatkozni

Egyes esetekben nemcsak törvényes, hanem célszerű is lehet megtagadni az adóhatóság által megkövetelt nyilatkozattételt.

A NAV gyakran alkalmazott eszköze egy-egy tényállás tisztázására az, hogy nyilatkozattételre kéri a vizsgálatban érintett adóalanyt: így transzferár-ellenőrzések során is rutinszerűen szólítja fel az adóhatóság a hazai kapcsolt vállalkozásokat nyilatkozattételre – olvasható a Mazars közleményében. A kért nyilatkozatok célja és mélysége azonban jelentősen eltérhet egymástól: a könnyen megválaszolható, adminisztratív jellegű kérdésektől, például, hogy megvan-e a cégnél az összes transzferár-nyilvántartás és átadták-e azokat, egészen a részletekbe menő kérdésfeltevésig. Ez utóbbira példa, ha a NAV meg akar ismerni olyan szerződéseket, amelyek nem érintik közvetlenül a vizsgált adóalanyt vagy egy-egy témához kapcsolódóan komplikált számításokat kér be.

Hallgatni arany

„Nem minden esetben célszerű nyilatkozni az adóhatóság által feltett kérdésekben, ám azt mindig szem előtt kell tartani, hogy az adóalanyt együttműködési kötelezettség terheli az adóellenőrzési eljárásban” – hangsúlyozza a közlemény. A nyilatkozat lehet véleménynyilvánító vagy tényfeltáró, szabályait a Közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, a Ket. szabályozza (2004. évi CXL. törvény 51. §). A törvény lehetőséget ad arra is, hogy az adózó megtagadja a nyilatkozattételt, ezért nem lehet eljárási bírságot kiszabni vele szemben. Bírságra számíthat viszont, ha valótlan kijelentést tett a nyilatkozatában.

A Ket.-en kívül az Adózás rendjéről szóló 2003-as törvény (Art.) is tartalmaz előírásokat a nyilatkozattételről. Az Art. alapján az adóellenőr az ellenőrzés során az adózótól felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, az adózó pedig köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni. A két törvényi előírást azonban nem szabad összekeverni. Az Art. szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az ellenőrzés alá vont adózón kívül mindenki mást nyilatkozattételre kötelez.

Alapos átgondolás

A transzferár-ellenőrzések során érdemes alaposan átgondolni a nyilatkozat tartalmát. A nyilatkozat legyen egyértelmű, világos, tartalmazza az ügyre vonatkozó összes lényeges körülményt. Ugyanakkor ne tartalmazzon felesleges vagy redundáns információt, mert az alkalmas lehet a valóságtól eltérő következtetések levonására. Ne feledjük el, hogy az eljárás során tett nyilatkozatokért felelősség terheli az adózót, a félrevezető nyilatkozatot az adóhatóság az együttműködési kötelezettség megsértéseként értékelheti, és akár 500 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhat. A tényfeltáró nyilatkozat elmaradása esetén az ellenőrzés alá vont adózót azért nem lehet eljárási bírsággal sújtani, mert törvény teszi lehetővé a nyilatkozat megtagadását. Véleményt tartalmazó nyilatkozatot sem kötelező tenni, ilyenkor az eset egyetlen következménye az, hogy a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg döntését.

Megosztás: