A zsebbe fizetés | kockázatai és mellékhatásai

„Az ügyeskedő cégvezetők általában a magas közterhek kifizethetetlenségével érvelnek. Emellett sajnálatos módon az általános vállalkozói kultúra is a szürke és a fekete megoldások felé tereli a cégeket” – említett néhány gócpontot a megkérdezett munkajogi és HR-szakértő.

A legjellemzőbb szabálysértés a feketefoglalkoztatás, vagyis a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás. Szintén a „klasszikus” esetek közé tartozik a munkaidővel és a bérrel való ügyeskedés. Például a bejelentettnél hosszabb munkaidőben dolgoztatják az alkalmazottakat, vagy a fizetésük egy részét „zsebbe” kapják.

Így csapnak le az ellenőrök

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal őszi statisztikái szerint a munkaadók 61 százalékánál (!) találtak szabálysértést, és összesen több mint 300 millió forint bírságot szabtak ki.

Hoffmann Gábor Csaba munkajogi és HR tanácsadó, a HR Business Partneri szolgáltatásokat nyújtó Munkaviszony.hu Kft. ügyvezetője is jelzi, hogy a számok természetesen elrettentőek, és jól érzékeltetik a probléma súlyosságát. De azt is hozzá kell tenni, hogy a vizsgált cégek, és nem az összes vállalkozás 61 százalékáról van szó. A hatóság emberei pedig többnyire nem véletlenül kopogtatnak a kiszemelt munkáltatóknál.

A „legfertőzöttebb” ágazatok

A feketelista élén évek óta fix helye van az építőiparnak, a feldolgozóiparnak és a vagyonvédelemnek is.

A munkaügyi ellenőrzés esélyét növeli, ha a vállalkozás…

  • olyan iparágban működik, ahol jellemzően sok a feketemunkás
  • kapcsolati hálójában olyan társaságok találhatók, amelyek gyakran követnek el szabálytalanságokat
  • mérlegében és áfabevallásában ellentmondás fedezhető fel – például: jelentősen megemelkedtek a megrendelései, és így a számlaforgalma, de továbbra is nagyon alacsony az elszámolt bérköltsége

Meddig jár a korsó a kútra?

A szakértő szerint a „feketéző” cégeknek nemcsak a lebukás és a bírság kockázatával kell számolniuk. Például, ha baleset éri az agyonhajszolt – folyamatosan 16-18 órában dolgoztatott – munkavállalójukat, akkor ott már súlyos következmények várnak a cégvezetőre is. Másrészt a kizsigerelt (volt vagy jelenlegi) alkalmazottak közül előbb-utóbb valakinek úgyis betelik a pohár, és jelezni fogja a visszaéléseket a hatóságok felé.

Mit mond a törvény?

A munkavállalók naponta legfeljebb 12 órát, hetente átlagosan 40, de maximum 60 órát dolgozhatnak. Az egyes műszakok között legalább 11 óra pihenőidőt, 6 naponta legalább 1, átlagban azonban hetente 2 pihenőnapot kell biztosítani.

Tipikus hiba: trükközés a minimálbérrel

Sokan „költségoptimalizálás” címszóval előszeretettel minimálbérre jelentik be a dolgozókat. Hoffmann Gábor felhívta rá a figyelmet, hogy a minimálbér a szakképzettséget nem igénylő – FEOR 9-es – munkaköröknél alkalmazható.

Ha az álláshoz bármilyen szakképzettség, érettségi, OKJ-papír vagy akár csak jogosítvány szükséges, akkor már szabálytalan a minimálbérre való bejelentés. Ezekben az esetekben legalább a garantált bérminimum jár a dolgozóknak. Mivel a FEOR 9-es munkakörben foglalkoztatottak után jelentős adókedvezmény is jár, ezért az ilyen munkavállalók tényleges munkaköre a NAV érdeklődésére is számot tarthat.

A 9-es főcsoport

FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere
– takarítók és hasonló jellegű foglalkozások: lakás- és intézménytakarító, háztartási alkalmazott, konyhai kisegítő, szobalány, utcaseprő stb.
– őrök és hasonló jellegű foglalkozások: portás, éjjeliőr, ruhatáros, jegyszedő stb.
– anyagmozgatók: csomagoló, szállító- és rakodómunkás stb.
– egyéb segédmunkások
– egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/feor/9.html

Megosztás: