A nagy testvér | mindent lát!

Rettegünk a kamerás megfigyeléstől. Egyfelől biztonságot ad, de sérülhet a méltóságunk is. Mikor igen, mikor nem?

Egy multinacionális vállalatnál vagy gyárban az épület folyosóin, az üzemcsarnokokban, az étkezőben és a portán is kamerákat helyezhetnek el, a felvételeket pedig 2-3 hétig tárolhatják. A munkahelyen történő elektronikus megfigyelőrendszerek elhelyezése sok vállalkozás számára elengedhetetlen biztonságot nyújt vagyona védelme, vagy akár dolgozói testi épségének megóvása érdekében. Ám sok esetben még csak nem is hallottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól kérhető, a megfelelő üzemeltetésre vonatkozó szabályokról.

A Hatóság felállítása nemcsak azért volt fontos, mert a korábbi biztossal ellentétben bírságolási jogosultságra is szert tett azokban az esetekben, amelyekben a munkaadók nem tartják be a szabályos működést, hanem azért is jelentős, mert a korábbi adatvédelmi biztosi állásfoglalások további alkalmazása ezzel kétségessé vált.

A munkáltatók jogai, kötelességei

A munkavállalónak kötelessége munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni és munkáját az ő utasításai – valamint a vonatkozó szabályok – szerint ellátni. Ehhez további kötelessége az is, hogy munkáját megfelelő gondossággal és szakértelemmel kell végeznie. Ebből adódóan a törvény a munkáltatót feljogosítja arra, hogy a munkavállalót ellenőrizze, azonban meghatározza ennek keretét is, amikor ezt kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében engedélyezi.

Ehhez további követelményeket állít azzal, hogy kimondja: „A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.” Ezek a rendelkezések csak keretszabályoknak tekinthetők, amelyekhez szükséges, hogy a munkáltató belső szabályzatokban rögzítse és egyértelműen meghatározza, hogyan és milyen eszközökkel kívánja az ellenőrzést folytatni.

A kamerák elhelyezésénél, illetve azok megtervezésénél azonban a fenti általános elhelyezésre vonatkozó engedély nem elegendő, mivel meg kell vizsgálnunk azt is, hogy megfelelünk- e az alábbi követelményeknek. A kamera elhelyezése nem sértheti az emberi méltóságot.

Különösképpen nem lehet megfigyelni:

  • az öltözőket,
  • a zuhanyzókat,
  • az illemhelyeket,
  • az orvosi szobát és az ahhoz tartozó várót,
  • a munkaközi szünetre kijelölt helységet.

Amikor viszont senki sem tartózkodhat a munkahelyen, akkor a teljes terület megfigyelhető, beleértve az előbb felsorolt tiltott zónákat is. Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a kamera látószöge milyen területre irányul. Az ajánlás kitér ebben a tekintetben a célhoz kötöttség elvének hangsúlyozására, miszerint a kamera látószöge kizárólag a céljával összhangban álló területre fókuszálhat, valamint nem alkalmazható a megfigyelőrendszer más tulajdonában álló épület vagy terület megfigyelésére.

A dolgozók ugyan sérelmezhetik, hogy megfigyelik őket, de ha táblák jelzik, hogy a terület kamerával felszerelt, a munkáltatónak joga van hozzá.

Egyébként nemcsak kamerával lehetséges a munkavállaló tevékenységének ellenőrzése, más módszerekkel akár ez egészen apró részletekig terjedhet, a jog azonban erre sokkal kevesebb lehetőséget ad. A legtöbb vállalatnál annak is megvan a műszaki lehetősége, hogy a cég visszakövesse a dolgozók levelezését, és azt, milyen honlapokat nyitott meg valaki, a felhasználó ráadásul ezeket nem is tudja véglegesen törölni.

Megosztás: