Shopping a kanapéból | Egyre hódít az internetes vásárlás

Alaposan megváltoztak a vásárlási szokásaink az elmúlt években. Élelmiszert még nem, minden mást szívesen veszünk az interneten.

Egyre jobban látszik, hogy a digitalizáció forradalmát éljük, az élet minden területén egyre inkább előtérbe kerül a változás. A papíralapú térképet szinte már teljesen leváltották az okostelefonos GPS-alkalmazások, de nyomtatott újságok helyett is hírportálokat olvasunk szívesen. Érdekes, hogy a harmadik leginkább átalakult terület a fényképek világa, az albumok helyett digitálisan tároljuk képeinket – derül ki a GKI kutatásából.

Az sem jellemző ma már, hogy fizikai jegypénztárakból vásárolnánk színház- és koncertjegyeket, az esetek kétharmadában online szerezzük be ezeket. Hasonló a helyzet az utazási irodákkal is, amelyek helyett ma már zömében online foglalunk. A felmérés szerint nagyjából fele-fele arányban hallgatunk offline és online zenét, egyelőre többet tévézünk hagyományos módon, mint online, az adatainkat pedig nem igazán szeretjük a felhőben tartani. A lista végén a könyvek és a bolti bevásárlás áll, ez a két terület a legkevésbé került át a digitális világba. Leginkább egyébként élelmiszert és háztartási cikkeket vásárlunk személyesen, a könyv, film és zene összevont kategóriában 60 százalékban mégiscsak online oldjuk meg a beszerzést.

Hatalmas a fejlődés

Míg 2015-ben az e-kereskedelem globális részesedése a kiskereskedelemből 7,4 százalék volt, tavaly már 8,7 százalékra nőtt, 2020-ra pedig elérheti a 14,6 százalékot. A legnagyobb e-commerce piaccal Kína rendelkezik, átszámítva 859 milliárd eurós forgalommal zárta a tavalyi évet. A második helyen az USA szerepel 572 milliárddal, harmadik pedig Anglia, 170 milliárd euróval.

Ehhez képest Magyarországon tavaly nagyjából egymilliárd euró értékben vásároltunk online, ez 18 százalékos bővülés 2015-höz képest. Harmincmillió megrendeléssel, átlagosan 12 ezer forintos kosarakkal zajlott az elektronikus értékesítés, ami lényegesen nagyobb értéket jelent a teljes kiskereskedelmi adathoz képest, ez ugyanis 2,5 ezer forint volt tavaly. Meglepő lehet, de az elállás aránya egészen alacsony, a visszaigazolást követően 1 százalék, átvételt követően 0,9 százalékban hiúsult meg a vásárlás.

Az online vásárlók fele főiskolát vagy egyetemet végzett, 67 százalékuk dolgozik. Korosztály szerint az 50 felettiek vezetnek 35 százalékkal, a 30-39 közöttiek 24 százalékot, a 40-49-es korosztály 23 százalékot tesz ki. A 18-29-es korosztály 15 százalékkal áll.

Változatos kézbesítés

Az e-kereskedők egyetértenek abban, hogy a vevőkért folytatott verseny egyik legfontosabb frontja a logisztika. Minél többféle kézbesítési módot választhatnak, annál nagyobb elégedettséggel használják a webshopokat a vásárlók. A házhozszállítási piac elsősorban annak köszönhette erősödését, hogy a cégek ingyenes szállítást vállaltak, ez vált az egyik legfontosabb piacszerzési megoldássá.

A legnagyobb szereplők értékhatár nélkül vállaltak szinte egész évben ingyenes kézbesítést, ami ebbe az irányba terelte a fogyasztókat és a kisebb szereplőknek is követniük kellett a trendet. A házhoz szállítás hatással volt a fizetési szokásokra is, az utóbbi évek trendjeivel ellentétben a készpénzes utánvét súlya újra növekedésnek indult. Az átvevőpontokat így nem a normál körülmények közötti árelőny, hanem főleg az egyéb praktikus okok miatt választották a vásárlók: mert útba esik, vagy mert jobban tervezhető az átvétel időpontja. Tavaly 44-ről 50 százalékra emelkedett a házhozszállítás aránya, míg az országosan elérhető 4000 csomagpontra kért termékek aránya 21-ről 19 százalékra (4,6 millió) csökkent. A legtöbb csomagot a GLS vitte ki a vevőknek, második a Magyar Posta Logisztika, harmadik helyen a DPD végzett.

Megosztás: