Lelkesíteni kellene, | de nem megy?

Szerencsés alkat az, aki ösztönösen ráérez a munkatársak motiválására. A jó hír viszont, hogy ez a képesség fejleszthető.

„Egy jó vezető hiteles, önazonos, következetes és nyitott. A tiszteletet a bizalommal együtt ki lehet érdemelni, és sajnos el is lehet könnyen játszani. Érdemes tehát komolyan foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, akár szakember bevonásával is” – tanácsolja Papp Eszter coach.

Azoknak, akik úgy érzik, hogy képtelenek jól kommunikálni a beosztottjaikkal, lényeges az önismeret és az előrevivő kommunikáció terén dolgozni magukon.
Az előrevivő (más néven erőszakmentes) kommunikáció lényege, hogy a beszélgetésben a „Hogyan igen?” kulcskérdésre keressük a választ. Tehát egymás szidalmazása vagy a problémák felsorolása helyett a megoldás keresésére fókuszálunk.

Tipikus hibák

A túlzott nyomásgyakorlás vagy a munkatársakra háruló folyamatos időprés is demotiváló és frusztráló lehet. Mindenkinek szüksége van időnként uborkaszezonra is, amikor a kiemelten stresszes, „minden sürgős és fontos” időszak után lehetőség nyílik a fontos (de nem sürgős teendők) elvégzésére is. Ez is befektetésnek számít, és ilyenkor a folyamatos tűzoltás helyett a szakmai (akár időigényesebb) feladatokkal és a kapcsolatrendszerük ápolásával is haladhatnak a munkatársak. Ha állandóan nagy a nyomás, akkor nincs mese, azt mesterségesen kell csökkenteni – összegzi a business és life coach.

Másik gyakori hiba, ha túl gyakran vált a cég stratégiát. Ami egyik nap szempont és érték volt, az a következő hónapban – amikorra beérhetne a folyamat – már nem prioritás, vagy akár éppen ellentétes a korábbi célokkal. Ez gyorsan kizsigereli a kollégákat, a kapkodó és következetlen stratégiák között pedig könnyen elveszthetik motiváltságukat még a legkitartóbbak is.

Hasznos módszerek röviden

A szakértő mindenkinek ajánlja az értő figyelem gyakorlását és a hatékony kérdezéstechnika elsajátítását is. Igazi válaszokat ugyanis akkor kaphatunk, ha a jó kérdéseket tesszük fel. Vezetőként pedig a jó döntésekhez igazi válaszok szükségesek.

Az értő figyelem abban segít, hogy a beszélgetés során pontosan arról legyen szó, amit a kezdeményező fél el akar mondani. Fontos, hogy a fogadó fél ilyenkor nem véleményez, nem tanácsol semmit, pusztán a másikra figyel. Az ilyen beszélgetések örömteli érzéseket váltanak ki nemcsak abban, akit meghallgatnak, hanem a másik félben is, így mélyítik a közöttük lévő kapcsolatot. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kollégákkal való személyes törődés kifizetődő befektetés és hatékony motivációs eszköz.

Hogyan kérdezzünk és reagáljunk, hogy valóban meghallgassuk a másikat?

– szánjuk időt a beszélgetésre
– metakommunikációval, testbeszéddel is éreztessük, hogy figyelünk (nézzünk a másik szemébe, bátorítóan bólogassunk)
– teremtsünk oldott, meghitt hangulatot
– a bizalmas információkat minden körülmény között kezeljük diszkréten. Ha a bizalom elvész, akkor azt mindörökre elveszítjük.

Szituációs példa:

Panasz: „Idegesít a főnököm azzal, hogy folyton sürget.”

Ezekre vigyázzunk!

A Miért? kérdőszó használatát és a saját témára való átterelést érdemes elkerülni. Például:„Á, ne is mondd, mindenkivel ezt csinálja!” „A te főnököd?? Hallanád a miénk, hogy beszél…” „Nem is sürget, csak te vagy túl érzékeny.” „Mondj fel!”

Példák az értő figyelemmel megfogalmazott lehetséges válaszokra:

„Miből érzed azt, hogy sürget?”„Milyen jelei vannak számodra a sürgetésnek?”„Milyen érzés ez számodra?”„Szeretnél róla mesélni? Szívesen meghallgatlak!”

Megosztás: