Kríziskész bankok | Tisztázná a vállalatstruktúrát az EU

Leegyszerűsítené az euróövezeti pénzintézetek szervezeti felépítését a bajba jutott bankokat megsegítő Egységes Szanálási Testület.

Az Egységes Szanálási Testület (ESZT) épp annak érdekében jött létre, hogy egy esetleges pénzügyi válság esetén segítsen elkerülni az úgynevezett „túl nagy, hogy bedőljön” bankok jelenségét. A fogalom még 2008-ban lett elkoptatott, amikor a csődközeli pénzintézetek akkora szerepet hordoztak egy-egy ország gazdaságában, hogy az államok hatalmas összegű mentőövekkel segítették ki őket a bajból.

Elke Koenig, az ESZT vezetője nemrégiben egy interjúban fejtette ki, hogy az euróövezet számos bankja esetében a vállalati struktúra kuszasága is hozzájárul a felszámolás nehézségéhez. „Átlátható struktúrák helyett néhány bank esetében sokkal inkább pókhálóhoz hasonlít a felépítés” – idézte a vezetőt a Bloomberg.

Az EU-s szabályok értelmében ha az ESZT valamilyen akadályokat tapasztal egy bank esetében, felszólítja a változtatásra, majd négy hónap után ismét ellenőrzést végez. Ha ez után sem elégedett az átalakításokkal, a szerv különböző lépések megtételére kötelezheti a pénzintézetet, például veszteségelnyelő források létrehozására, jogi és működési struktúrák átalakítására, vagy akár eszközök értékesítésére is.

A szervezet vezetője hozzátette, hogy a struktúra leegyszerűsítésével céljuk, hogy baj esetén a bank egyes ágazatai önállóan is működőképesek maradhassanak, akár akkor is, ha a továbbiakban egymástól függetlenül kell folytatniuk hitelező vagy befektetéskezelői tevékenységeiket – például egy kötelező felszámolás következtében.

Komoly visszhangok

Az ESZT 2015-ös alapítása óta tavaly kezelte az első igazi nagy bankbedőlését, amikor a csődközelbe került spanyol Banco Populart egy euró jelképes összegért adta át a szintén spanyol Banco Santandernek. Utóbbi intézetnek összesen hétmilliárd eurójába került valójában az üzlet, hogy a bank ügyfeleit kifizethesse. Végső soron az üzletben a bank lakossági ügyfelei semennyiben nem sérültek, azonban a befektetők és üzleti partnerek eszközei gyakorlatilag teljesen elértéktelenedtek.

Koenig véleménye szerint a hárompilléres bankunió második pillére jelesre vizsgázott az esetben, hiszen anélkül sikerült elkerülniük komolyabb problémát, hogy az az adófizetőket terhelte volna. Ezzel szemben az ESZT vonatkozó bizottságánal számos befektető fellebbezett a döntéssel szemben.
A vezető szerint természetes, hogy a legelső ügy ekkora negatív visszhangot vált ki, hiszen ez volt a testület első lehetősége, hogy bemutassa, milyen intézkedésekre számíthatnak a bankok.

Természetesen az ESZT intézkedései kizárólag az Európai Központi Bank irányítása alatt álló, euróövezeti bankokra vonatkoznak, így a magyar bankoknak egyhamar nem kell hasonló szervezetbeli változásokra vonatkozó felszólításokra számítania. Az EU területén üzletelő magyar vállalatok azonban gyakran kerülhetnek kapcsolatba ezen bankok ügyfeleivel, így mindenképp érdemes odafigyelni a testület munkásságára.

Megosztás: