Korrupció | felsőfokon

Tízből négy vállalatvezető elképzelhetőnek tartja, hogy akár korrupt legyen cége pénzügyi terveinek teljesítése miatt.

Az elmúlt négy évben nemzetközileg nem változott érdemben a korrupciós és vesztegetési ügyek gyakoriságának megítélése a vállalatvezetők körében – derül ki az Ernst & Young kétévente elkészülő Globális Visszaélési Felmérés 2016-os adataiból. Összességében a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán egy százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es kutatás adataihoz képest.

A fejlett piacokon emelkedett a visszaéléssel összefüggő magatartásformák előfordulása: a korábbi felméréshez képest négy százalékponttal nőtt a korrupció széles körű elterjedtségéről nyilatkozók aránya, elérve a 21 százalékot.

Brazília, Ukrajna, Thaiföld és Magyarország

A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékpontos emelkedéssel 90, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén – ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest. Saját iparágában a megkérdezetteknek csupán 11 százaléka tartja jellemzőnek, hogy vesztegetéssel nyernek el szerződéseket. Ez az arány a fejlődő piacokon 15, Kelet-Európában 13, Magyarországon 6 százalék. Itthon ezzel két év alatt 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik saját ágazatuk fertőzöttségéről számoltak be.

Több állami segítség kellene

A fejlődő piacokon, így Magyarországon is a kutatás szerint erősödik az a percepció, hogy a korrupciós magatartásformáért felelős egyének felelősségre vonása nem működik hatékonyan. Brazíliában a válaszadók 70, Afrikában és Kelet-Európában pedig 56 százaléka látja úgy, hogy bár a kormányok törekednek az esetek felderítésére, nem érzik hatékonynak az igazságszolgáltatás működését e téren. Itthon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés – ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást.

Cserébe: ajándék, szívesség, szolgáltatás

Nemzetközi és magyar szinten egyaránt tapasztalható az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete. Magyarországon a válaszadók harmada tartja elfogadhatónak személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet érdekében, negyedük szórakoztató programokat, hat százalékuk akár készpénzt is bevetne – 40 százalékuk pedig ezek közül legalább egyet elfogadhatónak nevezett. A személyes ajándékozás területén a magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól (előbbi körben a hazai arány fele, utóbbiban pedig kevesebb, mint negyede válaszolt pozitívan).

Megosztás: