Javulás | az adómorálban

A legtöbb adós az adó-végrehajtási eljárás megindítására „észbe kap”, és nem várja meg a végrehajtókat.

Az elmúlt évben 826 619 esetben indított végrehajtást az adó befizetésével elmaradt hátralékosok ellen az adóhatóság. Ez ugyan a 2014-es esztendőhöz képest alig kétszázalékos növekedés, az ügyekben érintett adótartozások összege azonban 11 százalékos emelkedést mutat. Tavaly 1345 milliárd forint adótartozás végrehajtását kezdeményezte az adóhatóság; 2014-ben a hasonló intézkedés 1213 milliárd, 2013-ban pedig 1181 milliárd forint beszedésére terjedt ki – derül ki a feketelista.hu adataiból. Ezzel szemben meglepő, hogy idén, az első negyedévben elindított végrehajtási ügyek száma szembetűnően csökkent. Míg 2015. január–március között 244 863 adós ellen kezdeményezett az adóhatóság végrehajtást, addig 2016 hasonló időszakában csak 168 411 esetben. Ugyanakkor idén, a tavalyinál 69,5 százalékkal több, 133 637 fizetési felszólítást küldtek ki az adósok címére.

Új filozófia

Januártól változott az adóhatóság hátralékkezelési-végrehajtása; az új szabály szerint a felszólítás még nem jelenti a végrehajtási cselekmény megindítását. Az adósminősítés jogintézmény ez évi bevezetése óta a kis összegű tartozásra először minden esetben fizetési felszólítást küld az adóhivatal, és csak ezt követően kerülhet sor – amennyiben az adós az esedékes határidőig nem egyenlíti ki tartozását – a végrehajtásra. A végrehajtási eljárás során az adóhatóság a jogszabály által biztosított valamennyi lehetőségét „beveti”. Az elmúlt évben 396 milliárd forint adótartozást sikerült így behajtania.

A legtöbb adós a végrehajtási eljárás megindítására „észbe kap”, nem várja meg a végrehajtókat, inkább „zsebbe nyúl”. Tavaly 210 milliárd forint érkezett ilyen úton a költségvetés kasszájába. A gyakorlat szerint a végrehajtás akkor zárul le, ha az adós a lejárt esedékességű tartozását megfizette. Az esetek egy részében azonban az adótartozás behajthatatlannak bizonyul. Például akkor, ha a bíróság elrendeli az érintett cég felszámolását, illetve a törvényességi felügyeleti eljárásban vagy kényszertörlési eljárásban a céget megszüntetettnek nyilvánítja. A hatóság akkor is lezárja a végrehajtási eljárást, ha az adós tartozása elévült.

Az adóhivatal azonban az adótartozást a végrehajtási jog elévüléséig nyilvántartja és kezeli. Az esedékesség évét követő ötödik év utolsó napjáig figyelemmel kíséri az adós vagyoni, jövedelmi helyzetét, és amennyiben változás áll be, intézkedik a tartozás behajtásáról. Nem kis tételekről van szó: 2015-ben például 354,3 milliárd forint adótartozást volt kénytelen behajthatatlannak minősíteni az adóhatóság, ez év első negyedében pedig már 131 milliárd forint adótartozást sorolt ebbe a kategóriába.

A működő gazdálkodók és a magánszemélyek kategóriájában egyértelmű az adómorál javulása, amit az online pénztárgépek és az EKÁER alkalmazása is erősen ösztönzött. 2015. március végén a működő gazdálkodók 284,5 milliárd forint adóval tartoztak; ez 2016. március végére 241,5 milliárd forintra mérséklődött. A magánszemélyek adóhátraléka 2016. március 31-én 202,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 216,7 milliárd forinttal. A nem működő gazdálkodókkal szembeni adókövetelés állománya 2015 márciusáról 2016 márciusára 2067,6 milliárd forintról 1802,7 milliárd forintra csökkent, nagyrészt a felszámolási eljárások indításának köszönhetően. Az adóhatóság januárban bevezetett új eljárási gyakorlatával a végrehajtások gyorsabb lefolytatását kívánják elérni.

Adó-végrehajtási térkép

A legtöbb végrehajtás Borsod-Abaúj-Zemplén (4975) és Bács-Kiskun megyében (4743), a legkevesebb Nógrád (1029), Vas (1083) és Zala (1089) megyében zajlott. Nagyobb városainkat illetően: Debrecenben április közepén 2338, Miskolcon 1772, Szegeden 1751, Pécsett 1555, Nyíregyházán 1196, Győrben 1117 adós elszámoltatásával foglalatoskodtak a végrehajtók.

Megosztás: