Elengedhetetlenné vált a tudatos vállalatvezetés

Egyre több cég ismeri fel, hogy foglalkozni kell a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási ügyekkel, azaz az ESG-vel.

Az ESG már nem csupán a politikai aktivisták vesszőparipája, felkerült a vállalati szféra napirendjére, és az igazgatósági tárgyalóban is helyet követelt magának az asztalnál. A 2018-as Fidelity Analyst Survey-ből kiderül, hogy idén 40 százalékkal több elemző érzi úgy, hogy az általa figyelemmel kísért vállalatok foglalkoznak az ESG-vel, vagyis a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási ügyekkel, és idén először a válaszadók fele számolt be arról, hogy az ágazataikban működő vállalatok közül egy vagy több komolyan veszi az ESG témakörét.

A legnagyobb változások Japánban történtek, ahol a válaszadók 80%-a jelezte, hogy a vállalatok fontosnak tartják az ESG-t (tavaly ugyanez az arány itt 60 százalék volt). Nem meglepő, hogy az erőforrásokon alapuló ágazatok, pl. a nyersanyagok, az ipari termelés, az energetika és a közművek a leginkább érintettek, de a többi ágazat is kezdi utolérni őket.
Az adatokból az is kiderül, hogy azoknak az elemzőknek az aránya, akiknek a vállalatainak többsége fokozta az ESG területén folytatott erőfeszítéseit, 13 százalékról 30 százalékra duzzadt. Ezt a növekményt ráadásul pontosan azok a cégek idézték elő, melyek korábban szinte nem is foglalkoztak az ESG-vel. Más szóval: minden jel arra mutat, hogy egyre több vállalat komolyan veszi az ESG kérdéskörét.

Lemaradásban Kína

Japánon kívül az ázsiai csendes-óceáni térség többi része, Európa és az USA jelentős javulást mutat, de Kína és az EMEA/Latin-Amerikai régió le van maradva. Az energetikai, a pénzügyi és az egészségügyi vállalkozások tapasztalják az ESG fontosságának legnagyobb mértékű növekedését. Ágazati szinten komoly súlypont-eltolódások zajlottak, főleg az energetikai, a pénzügyi és az egészségügyi vállalatok körében. Az elektromos járművek jelentőségének növekedése arra készteti az energetikai vállalatokat, hogy átgondolják, miképpen tudnak talpon maradni a „tisztább, új világban”. Nyolc jelentős kitermelő vállalat, köztük a Shell, a BP és a Total vállalta, hogy csökkenti a földgáz-ellátási láncból származó metánkibocsátás mértékét. A metán 100 év alatt 30-szor akkora mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a széndioxid.

Az egészségügyi ágazat a csúszópénzek és a korrupció kapcsán kialakult rossz híre hatására szánta el magát a változtatásra. Egyes gyógyszergyárakat a közelmúltban komoly vádakkal illettek a nagykereskedelmi értékesítési ösztönzőrendszerük kapcsán, ezért számos ilyen cég szigorította a megfelelőségi irányelveit, csökkentette az értékesítési munkatársak mozgó bérét és szigorúbb feltételekhez kötötte a harmadik felek bevonását.

A lét a tét

A Fidelity elemzők válaszai szerint a környezetvédelmi szabályozók számítanak a legfontosabb környezetvédelmi vagy társadalmi kérdésnek. Az elemzők negyede véli úgy, hogy a környezetvédelmi szabályozás a legfontosabb az általuk vizsgált vállalatok számára – ez az arány Kínában 34 százalékra nő. A csúszópénzek/korrupció elleni harc és a kiberbiztonság/adatvédelem szintén kulcskérdésként jelenik meg.

A szén felhasználásának fokozatos beszüntetésére vonatkozó kormányzati döntések hatására számos vállalat eszközállományának értéke elértéktelenedett vagy felhasználhatatlanná vált. Egyes cégek, például az RWE és az EON szerkezetátalakítással reagáltak. Ezek a fejlemények ugyanakkor különböző zöld projektekbe való befektetésekre és azok finanszírozására is lehetőséget kínáltak. Arra készülünk, hogy a környezetvédelmi szabályozók a jövőben még szigorúbbá válnak, főleg mivel minden ország – az USA kivételével – aláírta a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, és mivel Kína az ügy élére állt, és a jelek szerint zöld energetikai nagyhatalommá kíván válni.

Korrupció, borravaló

Az elmúlt években azt tapasztalták a szakértők, hogy egyes országok fokozottan fellépnek a korrupció ellen, és készek pénzbüntetéssel sújtani a kihágások elkövetőit, sőt egyéb retorzióktól sem riadnak vissza: egyes vállalatokat kizárnak a versenytárgyalásokban való részvételből. Egyes esetekben sikerül hosszú távú kedvező hatást elérni azzal, hogy rákényszerítik a vállalati igazgatótanácsokat a fékek és ellensúlyok rendszerének következetesebb alkalmazására, az átláthatóság javítására, sőt akár új vezetőség kinevezésére is, melynek feladata, hogy rendet tegyen a vállalat háza táján. A befektetők számára létfontosságú, hogy tisztában legyenek a csúszópénzek és a korrupció egyéb formáinak jellegével, várható következményeivel és azzal, hogy egyszeri vagy az egész rendszert átható problémáról van-e szó.

Megosztás: