Feed betegség a cukorbetegségben
Fejéregyházi István Összefoglalás Cukorbeteg-gondozásunk színvonalának emeléséhez személetváltozásra van szükség: a beteg szomatikus állapota mellett foglalkozni kell pszichoszociális problémáival is, azaz a beteg teljes személyiségével. A kommunikációt úgy kell megváltoztatni, hogy ne csak az orvostól áramoljanak információk a beteg felé, hanem fordítva is érzései, félelmei, szubjektív élménye betegségéröl, kezeléséről.
A kölcsönös reflexiók a visszacsatolás mechanizmusa által erősebbé, teljesebbé teszik a rendszert, javítják az orvos-beteg kapcsolatot. Ezt a teljességre törekvő orvoslást tanulni és vizelet inkontinencia kezelésére során cukorbetegség kell.
A szerző számba veszi a továbbképzés lehetöségeit és javasolt formáit. Summary To imporove therapeutic efficiacy of our- diabetes care, it is important that the care of the somatic state should be integrated into a more globale perspective.
This wider approach focuses on the individual bear of the disease, the patient, and embraces in a tree-dimensional approach the biomedical, psychological and feed betegség a cukorbetegségben sociological consequences of the disease and its treatment.
We need to change our communication: not only to give a lot of informations to the patient about how to live and what to do, but also to get these from the diabetics feeling, fears, subjective image of the disease and treament.
This holistic, "cybernetic" approach requires special knowledge and training from the doctor: Author overviews the possible and advised forms of this special postgradual training. Minden cukorbeteget kezelő, gondozó orvosnak az a célja, hogy betege anyagcsere-állapota egyensúlyban legyen.
A mindennapi gyakorlat tapasztalatai szerint betegeink jelentős részénél ez mégsem sikerül, az időt, energiát nem kímélő erőfeszítések és a kezelőorvos jó diabetológiai ismerete ellenére sem. Ennek bizonyára több oka van. Közülük az egyik legfontosabbra és legkevésbé szem előtt tartottra szeretném felhívni a figyelmet, egyben számba véve a javítás lehetőségét is.
Vegyünk egy gyakori, általános példát. Egy 55 éves, évek óta 2. Ha ez diétás ismereteinek hiánya miatt van, kezelőorvosa tud rajta segíteni. Ha azonban más oka van ennek, például: nem tud változtatni szénhidrát- és kalóriadús étrendjén, vagy fél attól, ha lefogy, öregebbnek fog látszani, vagy: nem tud szabadulni mértéktelenül étkező, italozó baráti körétől, vagy: szorongását esetleg éjszakai evéssel csillapítja, úgy ma Magyarországon nem sok esélye van a megfelelő orvosi ellátásra.
Ezekben az esetekben ugyanis a beteg tudja, hogy mit kellene tennie és hogy miben hibázik, mégsem tudja megtartani a szükséges, általa ismert diétát.
Itt kezelőorvosa kellene hozzásegítse ahhoz, hogy el tudja fogadni a diétát, betegségét, hogy szorongásának oldására más módot találjon, vagy kapjon. Ez ma hozzátartozik a cukorbetegek korszerü ellátásához, és - egyes ritka, különleges eseteket leszámítva - kellő felkészültséggel és gyakorlattal a kezelőorvos ezt meg is tudja tenni.
Hogy mindez akadozva, vagy nem így történik, annak elsősorban szemléleti okai vannak. A jelenleg uralkodó, pusztán szomatikus orvosi-biológiai, technikai-tudományos szemléletet leginkább Rudolf Virchow múlt századi kijelentése jellemzi: "Az orvostudomány vagy természettudomány lesz, vagy megszűnik létezni. A beteg személyisége eltűnik feed betegség a cukorbetegségben orvos látóteréböl, és csak a szerveivel, ezek alaki és működésbeli "hibáinak" a "kijavításával" foglalkozik.
Assal szerint a medikus a szenvedő embereken való segítés vágyával lép be az egyetem kapuján, és tanulmányainak végeztével mint a betegségek elleni kérlelhetetlen harcos hagyja el azt. A medikus egyre többet tud meg az egyre kisebb részletekről a test és funkcióinak analízise során. Az így nyert adatok szintézise azonban igen hiányosan, valójában egyáltalán nem történik meg. A fiatal orvos feladata a kórházban az akut és szubakut betegek ellátása, kezelésük begyakorlása.
A betegség számára az egészség átmeneti kisiklását jelenti, amit helyre kell igazítani. A halál is, eszerint, nem az élet természetes folyománya, része, hanem orvosi kudarc. Engel szerint "az orvosi-biológiai modell magában foglalja mind a redukcionizmus elvét - azt a filozófiai nézetet, hogy a komplex jelenségek végső soron visszavezethetők egyetlen végső okra- mind pedig a dualizmus elvét, amely szerint a lelki jelenségek különválaszthatók a testiektől"?
Ebből a látószögből kirekednek olyan lényeges és a gyógyulást döntően befolyásoló tényezők, mint a betegek - sokszor irreális - félelmei, - sokszor indokolatlan - bűntudata, betegségélményük feldolgozási módja, családi életkörülményeik, kezelőorvosukról, kezelésükröl alkotott véleményük, az, hogy akarnak-e meggyógyulni és milyen mértékben feed betegség a cukorbetegségben. A cukorbetegek és más krónikus betegek gondozási kudarcainak az oka sok esetben itt keresendő. Az előbbi filozófiai idézet után ismerkedjünk meg egy ezzel ellentétes, másik nézőponttal.
Weiss alapvető közleményében - "A természet rendszere feed betegség a cukorbetegségben a rendszerek természete" - a természetnek az orvostudomány szempontjából is érvényes két jellegzetességét említi.
Megduplázódott a magyarországi cukorbetegek száma 12 év alatt
Egyrészt, hogy az emberi lét, ill. Másrészt, hogy ezek az önálló szerkezettel és működéssel bíró alrendszerek ugyanakkor kölcsönhatásban is vannak egymással és a feed betegség a cukorbetegségben egészével.
Ha tehát mi kiemelve és elkülönítve csak egy részt vizsgálunk, ill. Ezáltal nem csupán egy betegséggel, egy beteg szervvel vagy egy kóros anyagcsere-folyamattal szembesülünk, hanem a beteg ember személyiségével, úgy, ahogy természeti-társadalmi környezetében elhelyezkedik, ahogy magában hordja élete sőt, Jung kollektív tudattalanja értelmében családja, nemzete történetét, és ahogy viseli testi-lelki állapotát. Mindehhez azonban nem elég a jó érzék, az emberi együttérzés, feed betegség a cukorbetegségben ösztönös megérzés intuíció és az feed betegség a cukorbetegségben, noha mindegyikre szükség van.
Mindezt tanulni, gyakorolni kell ahhoz, hogy terápiás fegyvertárunkban eredményesen alkalmazhassuk. Bálint Mihály hasonlata szerint a sebész is gyakorolja magát, megfelelő körülményeket teremt a műtéthez, feed betegség a cukorbetegségben nem jut eszébe, hogy az első keze ügyébe kerülő konyhakéssel vágja fel a betege hasát vagy tályogját.
Sajnálatos, hogy ma a hazai orvosképzésben és továbbképzésben az ilyen irányú tanulmányok végzése alig szükséges. Még fájóbb, hogy a diabetológiai továbbképzéseken is legfeljebb néhány semmitmondó, általános kijelentés erejéig kerül szóba, példázva Krall-nak a cukorbetegek oktatásáról-neveléséről tett találó megjegyzését: "még mindig valami kívánatos, de nem igazán szükséges dolognak tekintik".
A már Joslin által ben javasolt betegoktatást6 a es évek elején Kaliforniában Miller és Goldstein valósították meg. Mindemellett még évi 2 millió dollárt is megtakarítottak. Ez a módszer mérföldkő a diabetes Ebben Millerék hangsúlyozott jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a nevelési gyakorlatokkal és a pszichoszociális szempontok figyelembevételével a holisztikus személet valósult meg a cukorbetegek kezelésében és gondozásában. A ágyas genfi kantonkórházban 12 ágyas cukorbeteg kezelő és oktató osztály létesült ben állandó, nem dia wellness vacsora személyzettel orvos, ápolónő, diétás nővér, pszichológus.
Előre kiválasztott betegek kor és súlyosság szerint nagyjából homogén 12 fős csoportját hívják be 5 napos kórházi tartózkodásra, és házastárs, szülő felvételére is van mód. Az orvosi ellátás mellett 16 órában előadásokat hallgatnak, diétás tanácsadáson, csoportos foglalkozásokon vesznek részt, cukorbeteg büfé áll rendelkezésükre.
Egymással és a személyzettel sok esetben később is fennmaradó zárt közösséget alkotnak. Ismereteik gyarapodása, nevelésük mellett a csoportdinamika pszichoterápiás hatása is érvényesül. A kurzus egyik legfontosabb eleme a kerekasztal-beszélgetés, amelyen a személyzet minden tagja részt vesz és amelyen a betegeké a szó. Itt ők beszélnek a betegséggel kapcsolatos érzéseikről, élményeikröl, problémáikról.
Ilyenkor felszínre kerülnek elfojtott vagy tudott, de ki nem mondott félelmek, szorongások, gondok, ami egyrészt önmagában is terápiás hatású, másrészt egyedülálló tanulságokkal, információkkal szolgál a kezelő személyzetnek a betegek és betegségük jobb megismeréséhez. A beteg a fölé- és alárendeltségi viszonyból szabadulva egyenrangú partnerré válik, ami növeli felelősségét, együttműködését.
Mindez jobb anyagcsereegyensúlyt, ritkább és rövidebb ideig tartó kórházi kezelést és főként félelmektől, és szorongásoktól mentes, kiegyensúlyozottabb életet biztosít. A modell kidolgozói: a pszichiáter Gfeller és a belgyógyász-diabetológus Assal joggal nevezik módszerüket "kibernetikus modellnek", ahol nemcsak az orvostól áramlanak információk a beteg felé - mint a szomatikus orvoslásban általában - hanem a beteg információi is eljutnak kezelőjéhez, és kölcsönös reflexióik révén érvényesül a feed-back mechanizmus 2.
Fontos, hogy felismerjük ennek jelenlétét, és azt is, hogy a beteg aktuálisan ennek melyik fázisában van. Ez az eredendően pszichoanalitikai fogalom azokat az érzelmi változásokat jelenti, amelyekkel egy személy a hozzá közel álló tárgy, személy vagy kapcsolat elvesztésére reagál és amelyek lassan, fokozatosan ennek a veszteségnek az elfogadásához vezetnek.
Kübler-Ross - Freud nyomán - a gyászreakciónak öt szakaszát írja le: 1.
Az 1, és a 2. típusú diabétesz betegség leírása, a cukorbetegség tünetei, okai
Sokk és tagadás Nem, ez lehetetlen, ez nem én vagyok Harag-düh-lázadás Miért pont én? Feldolgozás 4. Depresszió 5. Tudatos elfogadás. Egészségét, mind biológiai, mind pszichoszociális integritásának az elvesztését. A krónikus betegség mindig előidézhet újabb és újabb cukorbetegség vérteszt. Cukorbetegeknél a leggyakoribb okok: diéta, orális majd inzulinkezelés, szövődmények fellépte.
Lezajlása függ a beteg személyiségétől, környezetétől és nem utolsó sorban attól, hogy kezelőorvosa mennyire áll mellette támogatólag. Ezek a lelki reakciók természetesek, feldolgozásuk időt igényel.
Nem természetes viszont, ha valaki évekig megreked egyik-másik fázisban, például a betegség krónikus tagadásában vagy az állandó lázadásban. A kerekasztal-beszélgetések nagyban elősegítették feed betegség a cukorbetegségben gyászreakció lezajlását, sokszor még elakadt fázisukban is. A kezelő személyzet nyílt magatartása, a kétirányú információ áramlás és a beteget egyenrangú partnerként kezelő kapcsolattartás által erősödik a betegek Énjének belső biztonsága, önállósága.
Betegségük az eddig gyakran mitológiai dimenziójú, kiismerhetetlen mesebeli szörnyből körvonalazott, áttekinthető, legyözhető akadállyá válik, és így a legtöbb cukorbeteg már el tudja fogadni.
Bár láttuk a cukorbeteg-oktatás fontosságát, a gyakorlatban mégis nehezen terjed. Amíg az akut betegek kezelése gyors, látványos, jól mérhető eredményekkel jár, addig feed betegség a cukorbetegségben krónikus betegeknél csak szerény célokat tűzhetünk ki, és ezeket is csak sokára, számszerűen csak bizonytalanul értékelhetjük. Sok orvos tekintélyét sértve látja abban, hogy tudását, felelősségét megossza páciensével, ugyanakkor anyagilag sem érdekelt a módszerben.
Az egészségügy szervezői is inkább támogatják a látványosabb rövid, mint a hosszú távú egészségügyi programokat.
10 jel, ami cukorbetegségre hívhatja fel a figyelmet
A legfontosabb akadály azonban a speciális képzés és gyakorlat megszerzése. Sok gyakorlat és tanulás kell ahhoz, hogy valaki mind a szomatikus mind a pszichoszociális megítélésben jártas legyen, ezt összhangba tudja hozni betege ellátásában.
Hirdetés A cukorbetegség tünetegyüttese Az inzulin felfedezése és sikeres alkalmazása után úgy tûnt, hogy a cukorbetegség problémáját megoldották. A kutatók nagyon hamar megosztott Nobel-díjat is kaptak eredményeikért. Csakhamar kiderült azonban, hogy a diabétesz rendkívül problematikus kór, egyrészt mert a betegségtõl szenvedõk száma gyorsan emelkedett, másrészt világossá vált, hogy a diabétesznek idült szövõdményei, elsõsorban vese- és szemfenéki, valamint ér- és idegi komplikációi vannak.
A képzettség és a készség mellett bátorságra van szüksége, hogy betegét a maga teljességében felvállalja; önmérsékletre, hogy ha ez a tudását meghaladja, a szakemberek vagy egy munkacsoport segítségét vegye igénybe.
A legnehezebb azonban akkor is betege mellett állni támogatótag és segítőleg, amikor minden orvosi kezelés mellett is csak rosszabbodásra és a halálra lehet számítani. Bálint szerint minden betegség szeretet- és figyelemkérés is. A cukorbetegek azonban a társadalomnak rendkívül nagy csoportját képezik, és életmódjuknak olyan mértékű, az egész életre szóló szabályozására, korlátozására szorulnak, amely egyetlen más krónikus betegcsoportéhoz sem hasonlítható.
Mindez különleges feladatot és felelősséget ró az őket kezelő, gondozó orvosok vállára. Örvendetes, hogy idehaza is a sok gond és nehézség ellenére egyre több diabetes központban indult meg a szervezett oktatás. Az előzőkben tárgyalt pszichoszociális szempontok külön figyelembevételéröl cukorbeteg oktatásunkban nincs tudomásom, legalábbis az országos továbbképzéseken nem történt róla említés.
Bizonyos szempontból érthető ez, mert megvalósításához további anyagi és szervezeti ráfordítás szükséges. Ugyanakkor nem elfogadható, hogy a mintegy félmillió cukorbeteg korszerű ellátásának egy lényeges szempontja nem érvényesül, és hogy a fiatalok továbbképzésein még igény formájában sem találkozunk vele.
Nem változtat ezen az a tény sem, hogy a legjobb kezelőorvosok egyéni vagy másoknál látott tapasztalatok, intuíció vagy empátia alapján többé-kevésbé megfelelnek ilyen igényeknek betegeik kezelése során. Mindez azonban esetleges, ösztönös és a cukorbeteg-gondozás nagy általánosságát nem jellemzi. A cél az volna, hogy orvosaink rendszeres képzés keretében szerezzék meg ezen ismereteket, gyakorlatot, és tudatosan alkalmazzák azokat praxisukban Bálint Mihály szellemében, aki szerint "a beteg számára a legfőbb gyógyszer kezelőorvosának a személyisége".
Könyvének "A körzeti orvos pszichoterápiája" c. Ezért állandóan ügyelnie kell, hogy ez az eszköz jó és használható állapotban legyen, és hogy önmagát éppen olyan ügyesen használja, mint a sebész a kést, az orvos a sztetoszkópját".
Az aktív odafigyelés meghallgatás technikája: hogyan bizonyosodjunk meg arról, hogy az orvos azt értette, amit a beteg gondolt. Tréning az orvos számára, hogy megfigyelje saját attitüdjeit feed betegség a cukorbetegségben kapcsolatban. Beszélgetés a beteggel: a direktívtől a nondirektív megközelítésig.
Felismerni a betegnél a dinamikus fázist a betegség elfogadása folyamatában.
A páciensoktatás gyakorlása: a hangsúly balanopostitis kezelése cukorbetegséggel tanuló-beteg aktiválásán van. A páciens által alkotott szubjektív kép betegségéről, kezeléséről és az ebből levonható következtetések együttműködésére feed betegség a cukorbetegségben.
Július Kategória: Cikkek A cukorbetegség világszerte a leggyakoribb anyagcsere-betegség, amelynek több típusát ismerjük.
A kurzus egy éven át tart heti 2 óra foglalkozással, amelyet általános orvosok, belgyógyászok, pszichoszomatikus szakorvosok, pszichológusok és pedagógusok tartanak. A kurzus nyitott más krónikus betegségek: hypertonia, tüdőbetegségek, asthma bronchiale, perifériás keringési zavarok kezelői számára is. A témakörben elmélyedni kívánók számára az alábbi pszichoterápiás tanfolyamok valamelyikét ajánlom, amelyek a mindennapi orvosi munkánkban jól hasznosíthatók: 1.
Megduplázódott a magyarországi cukorbetegek száma 12 év alatt Koch Lívia
A személyközpontú irányzat Rogers elvei alapján. Ennek három alapelve van: az empátia, a beteg feltétlen elfogadása és az orvos őszinte, hiteles viselkedése a terápiás kapcsolatban.
Módszere az ún. Az autogén tréning. Alapfokon a résztvevő megtanulja észlelni és bizonyos mértékig megváltoztatni saját belső vegetatív és lelki világát, majd a további tanulási fázisban ennek terápiás alkalmazását: a beteget megtanítani a hasonló "saját élményre".
Az ún.
Bálint-csoport módszer lényege, hogy egy szakképzett kolléga vezetésével orvos rendszeresen találkozik és egy-egy kolléga referálja problematikus esetét, amelyet az orvos-beteg kapcsolat szempontjából beszélnek meg: hol van benne hiba és hogyan lehet javítani rajta. Egy csoport ideális esetben 2 évig működik együtt, havi egy- vagy kétszeri találkozással.
Schnell, E. Assal, J. In: Davidson, J. A problem oriented approach. Thieme Inc. Engel, G. Weiss, P. In Schaefer K.
