Női vezetők, | a sokkarú Shivák?

Az elmúlt évszázadokban a férfiak vezető szerepe elsősorban a külvilágban, „makrogazdasági” szinten zajlott, a nők viszont a „mikrogazdaságban” töltöttek be sikeres vezetői funkciót. A szerepmodellek azonban mindkét oldalon felborultak, és a nehézkes újra-definiálás napjainkban is tart.

A nagycsalád, a családi gazdaság, a különböző méretű birtokok az elmúlt századokban kulcsfontosságú gazdasági egységet jelentettek – társadalmi és szociális szerepük mellett. A háborúk idején ezzel párhuzamosan a nőknek be kellett lépniük a klasszikus férfi pozíciókba is. A „családi vállalatok” menedzselését sokrétű feladataik (nevelés, oktatás, ápolás, termelés, szociális gondoskodás stb.) koordinálása mellett végezték, és persze végzik még ma is – ad történelmi visszatekintést Skonda Mária, nemzetközi gazdasági szakértő.

Főnöknek születnek

Az átfogó gondolkodás, a rendszerszemlélet, a feladatok összehangolása és priorizálása, a delegálás képessége és a napi szintű kríziskezelés a nőkbe szinte genetikailag bevésődött. Ennek fényében érdemes-e a nők, mint „sokkarú Shivák” vezetői képességeit megkérdőjelezni? – teszi fel a kérdést az executice coach-ként is dolgozó Skonda. A válasza egyértelmű: nem. A női, férfi szerepmodellek újra formálódása azonban korántsem ilyen egyértelmű és zökkenőmentes, a vitákkal tűzdelt folyamat napjainkban is tart.

A szebbik nem lehet a rejtett erő

A nők makrogazdasági szerepvállalásának megerősödése előbb-utóbb gazdasági szempontból is kiemelt fontosságú lesz Európában. A Roland Berger nemzetközi tanácsadó cég néhány éve például arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyiségi szempontokat tekintve Európa nem tud versenyezni Indiával vagy Kínával, ezért fontos a minőségi munkaerőképzés és a képzett munkaerő megtartása. A nők körében pedig egyre több a magasan kvalifikált, komoly tapasztalattal bíró szakember.

Aránytalanságok

Habár a pénzügyi karriert gyakran férfias szakmának képzeljük el, de a számok, van, hogy épp az ellenkezőjét mutatják. Például a londoni FTSE-100-as tőzsdemutatóban lévő cégeknél a női csúcsvezetők 45 százalékának van pénzügyi képesítése, és 65 százalékuk dolgozott korábban pénzügyi területen. Férfi kollégáiknál viszont „csak” minden negyediknek van pénzügyi végzettsége, releváns gazdasági tapasztalattal pedig 44 százalékuk bír. Hasonló felemás képet mutat egy másik nemzetközi tanulmány is. Eszerint a nők az egyetemi diplomák csaknem 60 százalékával rendelkeznek, de a felsőfokú végzettséget igénylő pozícióknak csak alig felét birtokolják.

Átlag alatt

A női vezetők foglalkoztatottságában Magyarország jelentősen átlag alatt teljesít. Az Európai Bizottság adatai szerint a nagyjából 7 százalékos aránnyal a sereghajtók között foglalunk helyet, és egyedül Máltát előzzük meg.

Megosztás: