Mobilozás munkaidőben | Lehet, vagy nem lehet?

Egyre gyakrabban merül fel a kérdés: telefonálhat-e magáncéllal a munkavállaló a hivatalos munkaidejében? A válasz nem egyszerű.

A kiinduló pont könnyű: a munkaidőt munkavégzéssel, illetve rendelkezésre állással kell tölteni, munkára képes állapotban. A munkáltató ezért mindenféle magántevékenységet megtilthat, hiszen a munkaidőben a munkavállaló teljes figyelmére igényt tarthat. Számos munkakör esetében munkavédelmi vagy szakmai szabályok megszegését jelentené a munka közben folytatott telefonálás (pl. egy sofőr esetén). Ha a munkavállaló a munkaidőben, magánügyben telefonál, ezeket az alapvető kötelezettségeit szegi meg, amelynek a kötelezettségszegés súlyával arányos következménye lehet – hívják fel a figyelmet az Adóonline szakértői.

A beszélgetés időtartama

Természetesen nem közömbös, hogy a munkát megszakító telefonálás mennyi ideig tartott, rendszeres volt-e, illetve okozott-e ezzel fennakadást, kárt a munkavállaló. A kötelezettségszegés súlyát növeli, ha a magáncélú telefonálásra a többi munkavállalót zavarva, hangoskodva kerül sor. Összességében a magáncélú telefonálás alapvetően csak a munkaközi szünetben lehetséges, amelynek tartama alatt a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség nem terheli.

Senki sem “kőszívű”

Ehhez a következetes tilalomhoz mégsem ragaszkodnak a munkáltatók, ha a telefonálás a munka biztonságát és hatékonyságát egyébként nem befolyásolja. Egy szalag mellett dolgozó munkavállalónál a teljes munkafolyamat megakadását jelentené, ha egy SMS megírása céljából fél percre otthagyná a munkaállomását.

Egy személy- vagy vagyonőr sem függesztheti fel a tevékenységét és hagyhatja öt percre őrizetlenül megbízóját vagy annak vagyontárgyait, míg kedvesével mobilon egyezteti a bevásárló listát. Ám a legtöbb munkakör esetében az állandó, teljes fizikai-szellemi jelenlét nem követelmény, és nem válik a munka hatékonyságának kárára, ha azt a munkavállaló hasonló magánbeszélgetések céljából rövid időre megszakítja. Mi több, éppen az tűnik a hatékonyságot rombolónak, ha ezt a munkáltató nem teszi lehetővé. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak humánpolitikai okokból biztosított lehetőség, a munkáltató mérlegelése alapján.

Ha a munkáltató megtiltja a magáncélú telefonhasználatot munkaidőben, akkor a munkavállaló ezt akkor is köteles tiszteletben tartani, ha a megszegésével a munkát nem akasztaná meg, kárt nem okozna.

Pontos mérések

Hozzá kell tenni, hogy még ha engedélyezi is a munkáltató a magáncélú telefonálást, ez nem jelenti azt, hogy annak időtartamát teljesített munkaidőnek ismeri el. Nem tilos ezért az olyan gyakorlat, miszerint a munkaidőt megszakító cselekményeket egy bizonyos napi időhatárig (pl. 20 perc) engedélyezi a munkáltató, ám annak időtartamát nem számítja bele a munkaidőbe. Ez persze azt feltételezi, hogy ezek az időtartamok pontosan mérhetőek. Erre azonban igen-igen ritkán kerül sor.

Megosztás: