Mit kell tudni | a személyiségtesztekről?

Nem szeretik a személyiségtesztet az álláskeresők. A munkaadók annál inkább, ugyanis szinte mindent elárul a jelentkezőről.

Kevés olyan álláskereső van, aki kitörő lelkesedéssel fogadná a hírt, hogy a kiválasztási folyamatban tesztet (képesség- és személyiségtesztet) is ki kell töltenie. A legtöbben tartanak a tesztektől, mert azt gondolják, hogy ezek rávilágítanak a képességeik vagy személyiségük azon fejlesztendő területeire, amelyet az interjúk során egyébként sikerül leplezniük – olvasható a Gerilla Önéletrajzműhely tanulmányában.

És valóban, ez a fajta átvilágítás a tesztek legfontosabb célja, hiszen a munkáltatók a kiválasztás hatékonyságát akarják növelni illetve a beválási hatékonyságot szeretnék javítani azáltal, hogy nem csak elbeszélgetnek a jelentkezőkkel. A komplex kiválasztási folyamatokat alkalmazva a beválási arány ugyanis megháromszorozódik, és átlagosan körülbelül 82 százalékra emelkedik. Azaz a munkáltató majdnem biztos lehet abban, hogy a felvett jelölt hosszú távon jól fog teljesíteni az új cégnél. Ez pedig manapság kulcsfontosságú, hisz a kieső munkaerő pótlása rengeteg idejébe, energiájába és pénzébe kerül a vállalatoknak. A személyiségtesztek az álláskeresők érdekeit is szolgálják azáltal, hogy segítenek elkerülni olyan állásokat, amelyek nem igazán a jelentkezőnek való.

A tisztán személyiségtesztek

A tisztán személyiségtesztek közül Magyarországon gyakran használják a Thomas-DISC tesztet, a CapTain tesztet. Ez a személyiséget két dimenzióból vizsgálja: mennyire feladat- vagy kapcsolatorientált a jelentkező a munkavégzésben, és mennyire extrovertált vagy introvertált típus. Az így kialakuló négy dimenziót színekkel is szoktál jelezni: piros-kék-sárga-zöld.

  • feladatorientált extrovertált: Piros
  • feladatorientált introvertált: Kék
  • kapcsolatorientált extrovertált: Sárga
  • kapcsolatorientált introvertált: Zöld

A személyiségtípus alapján nagyjából megjósolható, hogy milyen típusú feladatkörben érezné jól magát és teljesítene jól egy jelentkező. Például egy feladatorientált introvertált személyiségű szakember olyan munkakörökben fog jól teljesíteni, amelyekben nem kell sokat kommunikálni, tényalapú döntéseket kell hoznia, és fontos szerepe van az analitikus gondolkodásmódnak.

Ilyenek például a kontroller, a mérnök, és szoftverfejlesztő munkakörök. A magyar piacon szintén nagyon gyakran használják kiválasztásban a CapTain tesztet, amely a vezetői viselkedés, a társas viselkedés és együttműködés, munkaattitűd és ambíciók, felelősségvállalás és önállóság, céltudatosság és döntéshozatal, rendszerezettség, munkatempó, aktivitás és önbizalom dimenziókban ad képet a jelentkezőről.

Komplex tesztek

Ezek közül a magyar piacon két tesztcsomagot érdemes kiemelni: az SHL és a Profiles (PxT) teszteket.

Mindkét teszt specialitása, hogy a kognitív készségek (szövegértés, számolási készség és számok értelmezésének) készsége mellett vizsgálja a viselkedést – az SHL teszt pedig specifikusan a munkahelyi viselkedést. Mindkét teszt képes arra, hogy százalékosan meghatározza, hogy mennyire „illeszkedik” a profilod az adott munkakörben elvárthoz. Az SHL-nek munkakör szintekre és munkaterületekre kidolgozott specifikus tesztjei vannak. Más típusú tesztet tölt ki tehát egy értékesítő, egy mérnök, vagy egy termelési operátor, így a képességeket mindig az adott területen, adott szinten dolgozó magyar jelentkezőkéhez hasonlítják.

Cikkünket hamarosan folytatjuk!

Megosztás: