Mennyit fizetne | egy pályakezdőnek?

Egy felmérés szerint elképesztő fizetési igénnyel lépnek be a fiatalok a munkaerőpiacra: átlagban akár nettó négyszázezer forintos fizetést is elvárhatnak.

A magyar gimnáziumi diákok nettó 400 ezer forint feletti fizetést képzelnek el maguknak az életkezdéshez – derül ki a Profession felméréséből. Ez azt jelenti, hogy 20 százalékkal várnak magasabb bért, mint a szakközépiskolások, de még az ő esetükben is rés tátong a valós lehetőségek és a vágyak között.

Összehasonlítva ezeket az elvárásokat a Központi Statisztikai Hivatal 2015. I-IV. negyedévi adataival, miszerint ma Magyarországon 162 ezer forint az átlag nettó bér, kijelenthető, hogy a valós munkaerőpiaci-lehetőségektől elrugaszkodott igényeket fogalmaznak meg a középiskolai diákok. Általánosságban is elmondható, hogy a fiatalok egyre ambiciózusabban tekintenek a lehetőségeikre. Az elmúlt évekhez képest is nőtt azon diákok száma, akik a későbbiekben vezető beosztásban szeretnének dolgozni, a felmérésben részt vevők esetében ez az arány 80 százalék volt.

Bár fizetésüket és karrierjüket tekintve határozott elképzeléssel rendelkeznek a fiatalok, a pénzügyi döntéseiket tekintve már igencsak befolyásolhatónak bizonyulnak. A Könyvvizsgálók Amerikai Intézetének korábbi kutatása szerint a fiatal felnőttek háromnegyede (78 százalék) számára saját társaik és környezetük véleménye a legfontosabb.

Fő motivációjuk az, hogy tartozhassanak egy közösséghez, és hogy megfeleljenek az adott korosztály elvárásainak étkezési, öltözködési és szabadidős szokásaikat tekintve. Ennek eredményeként akár forrásaikon felül is hajlandóak költekezni. A pénzügyi tájékozottság és az alapvető ismeretek biztosíthatják, hogy reális képet alakítsanak ki a gyerekek, majdani fiatalok a pénz értékéről, természetéről, a munka és a pénz kapcsolatáról. Éppen ezért aggasztó, hogy a K&H 2016 I. negyedévi jóléti index kutatása szerint a magyar fiatalok mindössze egynegyede érzi tájékozottnak magát pénzügyi téren.

Munkaerőpiaci érték

A megkérdezett ötszáz, 19-29 éves fiatal 23 százaléka érezte úgy, hogy többé-kevésbé tájékozott a pénzügyekben, ez az arány az aktív dolgozók körében valamivel magasabb volt (28 százalék), míg a diákok között csak 12 százalék. A vidékieknek csak 5 százaléka érezte úgy, hogy egyáltalán nem tájékozott a pénzügyekben, a fővárosban ez az arány sokkal magasabb, 14 százalék volt.

A kutatásban részt vevő fiatalok 63 százaléka semmilyen pénzügyi ismeretet nem tanult általános iskolában. A középiskolában is mindössze a fiatalok 6 százaléka szerzett valamilyen pénzügyi ismeretet és felsőfokú intézményekben is csak a válaszadók 32 százaléka szerzett pénzügyi tudást. A helyzet javításához átfogó pénzügyi edukációra van szükség, amely az ismeretek folyamatos bővítését és a gyakorlati tapasztalatszerzést is lehetővé teszi.

A tudatos pénzügyi gondolkodáshoz ugyanis az is hozzátartozik, hogy a leendő felnőtt generáció megtanulja reálisan felmérni a különböző dolgok, szolgáltatások ár-érték arányát, és ennek eredményeként helyesen lássa majd saját valós értékét a munkaerőpiacon, amikor eljön az anyagi önállósodás ideje.

Megosztás: