Megéri | az idősebbeket is foglalkoztatni

Az idősebbek munkában tartása a gazdaság alapvető érdeke, ugyanakkor az életkorral együtt nő a munkavédelmi kockázat is.

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) demográfiai előrejelzése szerint 2030-ra már minden harmadik aktív európai munkavállaló az 55-64 éves korosztályból kerül ki, és ennek számos előnye van. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter többször is hangoztatta, hogy visszavárja az időseket a munka világába, enyhítendő a munkaerőhiányt.

Az idősebb munkatársak előnyei

A tapasztalt kollégának mindenki örül, főként, ha kisebb közteher mellett foglalkoztatható, míg a másik oldalon 65 év felett is elkél a pluszpénz a házi kasszában. A versenyszférában a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni, a közszféra ellenben már kisebb-nagyobb megszorításokat alkalmaz.

„Az idősebb munkavállalók jellemzően lojálisak, jó stratégiai és mérlegelési képességekkel rendelkeznek, tudásuk és tapasztalataik megosztásával segíthetik a következő generációkat, miközben munkában tartásuk csökkenti a vállalaton belüli elvándorlást is” – véli a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Simon Attila István szerint a központi intézkedések, mint az élethosszig tartó tanulást támogató digitális stratégia vagy a nyugdíjas szövetkezetek létrehozása mind a munkaadókat, mind az idősödő munkavállalókat hivatott segíteni abban, hogy munkával töltött évek meghosszabbítása ne jelentsen további munkahelyi egészségi kockázatokat.

A sikeres kormenedzsment elemei közé sorolható atipikus foglalkoztatási formák – a részmunkaidő vagy a távmunka, a rotációs munkaszervezés, a rugalmas munkaidő-beosztás, illetve az életen át tartó tanulás ösztönzése – csökkentik munkahelyi kockázatokat, ezáltal hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősödő munkavállalók megőrizzék munkaképességüket.

Biztonságos munkakörülmények

Az EU-OSHA ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az 55 év felettiek foglalkoztatása jobb munkakörülményeket és fokozott biztonságot tesz szükségessé. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának adatai szerint az idősödő munkavállalókat kevesebb, de súlyosabb munkahelyi baleset éri, mint fiatalabb kollégáikat. Az 55 éven felüliek közül tavaly mintegy 3500-an szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket a munkahelyükön.

A legnagyobb munkavédelmi kockázatot a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, az egészségügy és a szociális ellátás jelenti, míg halálos munkabalesetek a mezőgazdaság, szállítás és raktározás területén fordultak elő.

Az EU-OSHA vizsgálatai szerint az európai, köztük a magyar munkáltatók még nem elég felkészültek arra, hogy az idősebbeknek megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak. Az ügynökség 2013. évi, mintegy 16 ezer munkavállaló megkérdezésével készített páneurópai felmérése rávilágított arra, hogy Európa-szerte alacsony arányban segítik szabályozottan az idősödő munkavállalók foglalkoztatását. A kutatásban megkérdezett magyar munkavállalók mindössze 9 százaléka szerint vannak a munkahelyén kifejezetten az 55 év felettiek egészségmegőrzését célzó intézkedések, de az unió egészét tekintve is csak a válaszadók 12 százaléka tud ilyen rendelkezésekről.

Megosztás: