Kényes kérdések | Még mindig sok a hátrányos megkülönböztetés

A nőket még ma is sok diszkrimináció éri a munka világában és az állásinterjún.

Az állásinterjún a magánéletet firtató kérdéseknek a törvény értelmében nincs helye, mégis szinte minden alkalommal elhangzanak. A legtöbben már előre számítanak is erre, és eszük ágában sincs beavatni a valódi terveikbe a leendő munkáltatót.

A statisztikák szerint a nők számtalanszor kapnak gyerekvállalásra, családi állapotra vonatkozó kérdéseket, és mindenki a maga vérmérséklete szerint válaszol, reagál, de a helyzetből jól már ritkán lehet kijönni. Ha őszintén válaszol, az sem lehet jó, ha azt válaszolja, amit hallani akarnak, akkor fölösleges volt megkérdezni. Ha ellentámadásba lendül, és visszautasítja a kérdést, mindkét fél bukta az eddigi toborzásba fektetett időt, ha valami poénnal üti el a választ, akkor sem jutott beljebb a kérdező – derül ki a HR Blog tanulmányából.

Gyermekvállalás

Ha interjúztatóként mégis felmerül, hogy kérdéseket tegyen fel a munkavállaló jövőbeli gyermekvállalási terveiről, érdemes belegondolni, milyen eredményekre is vezethet ez a kérdés. Ha az álláskeresőnek nagyon szüksége van a munkára, de fél, hogy a jövőbeli tervei ezt megakadályozhatják, esetleg hazudhat, hogy mégis felvegyék, így mindjárt bizalmatlansággal indulhat a kapcsolat dolgozó és vezető között. Ha a terveiben nem szerepelt a gyermekvállalás, de mégis sor kerül rá, megint csak feszültségforrást eredményez, hiszen úgy érezheti, hazugnak nézik.

Ezekből látszik tehát, hogy a kérdés feltevésének valós előnyei nem igazán lehetnek, viszont feszültséget és bizalmatlan légkört teremthet az első pillanattól kezdve. Arról nem is beszélve, hogy a gyermekvállalástól függetlenül a munkavállalók bármelyik pillanatban bejelenthetik felmondásukat – akár nőkről, akár férfiakról van szó, és hacsak nem azonnali hatállyal kívánják elhagyni munkahelyüket, még indoklásra sincs szükségük. Még abban az esetben is, ha a munkavállaló előre nem szólt, de a teherbe esés után bejelenti, a munkáltatónak hónapjai vannak találni valakit a pozícióra.

Beteg a gyerek

Szintén nem ildomos a kérdést szóba hozni, ám HR szempontból lényeges, hogy hogyan oldja meg a dolgozó, ha a gyerek beteg lesz. A statisztikák szerint egészen biztos, hogy lesz rá megoldás, ha fontos neki a munkája, arról nem is beszélve, hogy a jelentkező jelen esetben gyakorló anya, tehát feltételezhetően gondolt erre is, mielőtt elkezdett állást keresni.

A kérdésnek azért sincs értelme az interjún, mert a felnőttek is szoktak betegek lenni. Ha a gyerek beteg, azt esetleg megoldja úgy, hogy másra bízza és bemegy dolgozni, mintha mi sem történt volna. Ha pedig ő maga lesz beteg, akkor viszont nem megy be dolgozni semmiképpen, sőt ezt az orvosok a fertőzésveszély értelmében nem is tanácsolják.

Különösen jól szemlélteti, milyen fölösleges is a kérdés, hogy irodai munkáknál a mai technológiai fejlettség mellett bőven megoldható lenne, hogy be se menjen a kolléga, és mégis elvégezze a munkáját, miközben otthon ápolja beteg gyermekét. A távmunka nem szitokszó, érdemes felismerni a benne rejlő lehetőségeket.

Legkényesebb pontok

Íme, amit egyetlen HR-es se kérdezzen meg, mert abban a percben akár az ideális jelöltet is elveszítheti: miért nincs gyereke? Az eddigiek inverze, ami mögött előítélet, kíváncsiság, szemrehányás húzódhat meg. Durvább esetben a jelentkező elsírja magát, mert eszébe jut, hogy meddő, vagy volt már vetélése. Egyszerűbb megérteni, hogy vannak olyan témák egy nővel készült állásinterjún, amihez még a leendő munkaadónak sincs semmi köze.

Persze ugyanilyen kényes lehet a bérezés kérdése: igazolt tény, hogy egy nő sokszor lényegesen kevesebb pénzt vihet haza, mint férfi kollégái. Ez a bérszakadék globális jelenség, aminek mértéke ma Magyarországon átlagosan 25 százalék, az egyetemi végzettségűek körében a legszélesebb, de a korral együtt is kinyílik az olló.

Ugyanígy találkozhatunk a nőket érintő diszkriminációval, ha a szakmai előmenetelt vizsgáljuk meg. Bár ezen a téren sok cég egyre nyitottabb, hazánkban még mindig jellemző az üvegplafonként is emlegetett jelenség, vagyis előléptetés esetén nagyobb eséllyel indul egy férfi kolléga, mint egy női pályázó.

Megosztás: