Jönnek | az etikus életbiztosítások

Az orvossal sem fordul elő, hogy aranyérre szemcseppet ír, a biztosítási piacon is fel kell számolni a félreértékesítést.

Hiába a gazdasági növekedés, hiába a biztosítási piac beindulása, az életbiztosításokra csak nem tudják rávenni a magyarokat. Habár a biztosítási piac tavaly 869 milliárd forintos díjbevételt ért el, ami 2,2%-os növekedést jelent, ezen belül az életbiztosításokból 2,6%-kal kevesebb pénz folyt be a biztosítótársaságokhoz. Az egy főre jutó életbiztosítási díjbevétel alapján Magyarország az uniós államok listájának végén kullog, a környező országoktól is lemaradtunk.

Miért ez a hűvös tartózkodás?

Az ok valószínűleg abban keresendő, hogy a fogyasztók az elmúlt években, évtizedekben nem azt kapták, amire számítottak, sőt, sokan meg is égették magukat az életbiztosításokkal. Részben ezt ismerhette fel a piacfelügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank, amikor célul tűzte ki az etikus életbiztosítást.

Az MNB ügyvezető igazgatója, Kisgergely Kornél a Portfólió egy konferenciáján úgy fogalmazott: totális félrértékesítések történnek az életbiztosítások értékesítése során. “Az orvossal sem fordul elő, hogy aranyérre szemcseppet ír, a biztosítási piacon is fel kell számolni a missellinget”. Ezt szolgálja az igényfelmérő bevezetése, amely március 1-jétől kötelező az értékesítésben.

2017. január 1-jétől pedig az életbiztosítások esetében is bevezetik az úgynevezett TKM-limitet. A TKM vagy Teljes Költség Mutató egy olyan egységesített referenciaérték, amely alapján összehasonlíthatóvá válnak a unit-linked típusú életbiztosítások költségei. A szám megmutatja, hogy évente mekkora hozamveszteség éri a szerződőt, azaz, hogy a költségek levonása miatt mennyivel csökken az elért éves hozam. A TKM-limit pedig egy százalékban kifejezett sáv: meghatározza, hogy bizonyos futamidejű életbiztosítások esetén hánytól hány százalékig terjedhet a mutató.

Számos biztosító például az ügyfél kezdeti befizetéseit nem fekteti be, hanem csak a vélt értékét mutatja ki, de valójában költségként levonja. Az MNB új szabályozása szerint ez a gyakorlat megszűnne, mivel csak olyan befektetési egységeket mutathat ki a biztosító, amelyeket ténylegesen be is fektetett. Az MNB azt szeretné, hogy a megtakarítással kapcsolatos felmerülő díjak száma lehetőleg ne legyen több 3 költségtípusnál, ez pedig a kezdeti, a fenntartási és az adminisztrációs költség lenne.

Megosztás: