Informatikusok | Az álomszakma, amely hiánycikk

Százezerhez közelít azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek egyből betölthetők lennének, ha lenne elegendő képzett informatikus.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség megrendelésére készült kutatás szerint a hazai informatikai munkaerő-piacon 22 ezer üres állás van, és ha ezeket betöltenék, akkor az ágazat az így megvalósuló piacbővüléssel további 50 ezer embernek adhatna munkát.

Az Informatikai Válallalkozások Szövetsége (IVSZ) már tavaly nyáron megfogalmazta kiáltványát az iskolai digitalis oktatás megújításáért. Miközben a legkeresettebb és legjobban fizetett szakmák között már most sem találunk olyat, amelyhez ne kellene legalább átlagos digitális készségekkel rendelkezni, a top állások több mint fele pedig speciális technológiai szakértői vagy informatikai pozíció, addig Magyarországon az iskolai oktatás keretein belül a diákok az alapvető digitális készségeket sem tudják megszerezni, így kiszorulnak a munkaerőpiacról.

A márciusban elkészült kutatás megállapítása szerint a közoktatás problémáira vezethető vissza, hogy egyre kevesebben jelentkeznek informatikai felsőoktatásra, nincs is valódi verseny a bekerülésért, ráadásul nagyon sokan lemorzsolódnak.
fokuszban_informatikus_1

A vizsgálatból az is kiderült, hogy a középiskolások képzete alapjaiban téves arról, hogy mi is az informatika. Amit informatikaként tanulnak, az digitális alapkompetencia, amit pedig ezen túl informatikának vélnek, az pusztán közösségi média és játék.

A tanulmány megállapítása szerint a jelenlegi középiskolai informatikaoktatás céljaiban, mennyiségében, tartalmában és eszközeiben sem alkalmas a felsőfokú képzésben igényelt tudás átadására. A csökkenő óraszám tovább gyengíti az informatikaoktatást, és ellehetetleníti az érettségit.

Ezzel szemben a digitális alapkészségeket már az általános iskolában meg kellene szerezni, a középiskolában pedig be kellene vezetni a valódi informatikai tartalom, vagyis a programozás oktatását.

fokuszban_informatikus_2

A kutatók szerint már az általános iskolában meg kell kezdeni a pályaorientációt, be kell vonni a lányokat is a képzésbe, és a szülőket is meg kell győzni minderről.
A felsőfokú informatikai képzésre jelentkezők számának növeléséhez több érettségit adó, szellemi munkára és felsőfokú tanulmányokra felkészítő középiskolára lenne szükség – állapítják meg -, miközben ezen intézmények száma jelenleg éppen csökken.

A vizsgálat arról is tanúskodott, hogy a tanárok felkészültsége hiányos és egyenetlen, szükség van a továbbképzésükre. A kutatók megerősítették, hogy az oktatásból a gyakorlati, piaci tapasztalattal rendelkező szakembereket a munkaerőpiac elszívja, az oktatási intézmények finanszírozása nem tud versenyképes jövedelmet biztosítani.

A felsőoktatási képzésben a lemorzsolódás egyik oka, hogy a vállalatok már az előtt beszippantják a diákokat, hogy a tudásuk magasabb szintet érne el és befejeznék a tanulmányaikat. Mindezek mellett még az angol (és más) nyelv tudása is alacsonyabb szintű a kívánatosnál, az idegen nyelvek ismeretét már az egyetemi felvételnél meg kellene követelni – állapítja meg a tanulmány.

Pedig informatikai végzettséggel az átlagosnál jóval könnyebben és gyorsabban lehet elhelyezkedni, ráadásul az informatikusok megbecsültsége a fizetésekben is tetten érhető. Jövedelmük a legmagasabb a képzési területek között, és csaknem egyharmaddal meghaladja az átlagot.

fokuszban_informatikus_3

Megosztás: