Hogyan jutalmazzak? | A jó munka elismerése

A munkáltató számos módon értékelheti akár a kiemelkedő teljesítményt, akár a magatartást.

A gyakorlatban a bónusz, vagy jutalom, olyan, a munkavállaló teljesítményét utólag elismerő díjazás, amelyet a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján fizet. Ezzel a munkáltató értékelhet akár kiemelkedő teljesítményt, akár magatartást, de akár önmagában a folyamatos munkavégzést is.

A bírói gyakorlat szerint a jutalmazás feltételei jogszerűek, ha az adott időszakban ténylegesen munkát végzők között a munkateher és a munkateljesítmény alapján tesznek lehetővé különbségtételt – olvasható az Adó Online tanulmányában.

Nincs konkrét szabály

Mivel e jogcímekre részletes törvényi szabályozás nincs, kiemelt jelentőséget kap, hogy a felek megállapodása (vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása) pontosan, minden részletre kiterjedően rendezze a juttatás feltételeit.

Így például a kialakult belső gyakorlat alapján a valamennyi munkavállalónak évente fizetett tizenharmadik havi fizetésre (jutalom) a munkavállalók jogosultságot szerezhetnek és az csak a munkavállalók beleegyezésével vonható meg (illetve akkor, ha annak fenntartása a munkáltató számára indokolatlan terhet jelentene).

Nem lehet követelni

Ugyanakkor az eseti jelleggel teljesített kifizetés esetén, amennyiben azt a munkavállaló munkaszerződése nem tartalmazza, nem keletkezik alanyi jog a jutalom vagy bónusz követelésére, annak feltételeit pedig a munkáltató határozhatja meg.

Ezt támasztja alá az a bírósági ítélet, amelyben a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a munkavállaló nem követelheti az év végi bónusz kifizetését, ha a kifizetés feltételeinek nem felel meg. (A konkrét esetben a munkáltató a juttatásból kizárta azokat a munkavállalókat, akik a kifizetés napján felmondási idejüket töltik.) A feltételekkel adott juttatások esetén a munkáltatónak azonban figyelmet kell fordítania arra, hogy a jogosultsági feltételek megállapítása során az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartania, azaz a feltételek sem közvetlenül, sem közvetetten nem különböztethetnek meg egyes munkavállalókat.

Különbségek

A jutalmat, bónuszt meg kell különböztetnünk jutaléktól és a prémiumtól. Előbbi a munkáltató eredményéből (bevételből vagy nyereségből) való részesedés, és általában százalékos formában határozzák meg. Például, az értékesítő jutalékot kap a munkája eredményeként teljesített megrendelésekből származó bevételből. Utóbbi pedig egy előre meghatározott feladat, cél elérésekor járó, előre megadott összegű díjazás. Például az értékesítő akkor jogosult a prémiumra, ha az előző évit legalább tíz százalékkal meghaladó árbevételt ér el a tárgyévben.

Adózás

A szakszervezeti, szövetkezeti, béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelmeként adóköteles. Üdülési juttatást akár két szakszervezet is adhat ugyanazon magánszemélynek, ha az mindegyiknek tagja, vagy például valaki az egyik szakszervezettől hozzátartozóként, a másiktól saját jogán részesül a juttatásban. A közösségi alapból adott juttatások mellett a szövetkezettel munkaviszonyban álló tagoknak a szövetkezet munkáltatói minőségében további béren kívüli juttatásokat (pénzösszeg, SZÉP-kártya), valamint egyes meghatározott juttatásokat is adhat.

Ide tartozik még az ajándékutalvány: talán az egyik legtipikusabb év végi jutalom, mert könnyen elkölthető, és a készpénzhez képest olcsóbb az adózása, csak 49,98%. A csekély értékű ajándék összege maximum a minimálbér 10%-a lehet, ez tavaly fejenként 11100 Ft-ot jelentett alkalmanként, egy évben legfeljebb háromszor.

Megosztás: