Hasznos lehet | a munkahelyi pletyka!

Az a vezető, aki nem vesz tudomást a pletykáról, a saját munkáját korlátozza, és a cégen belüli feszültséget is növeli.

„Ahhoz, hogy egy főnök a szervezet egészét uralni tudja, a belső viszonyokat is uralnia kell. Ehhez pedig óhatatlanul szükség van arra, hogy ismerje az informális hálózatokat” – javasolja a szakértő. Szvetelszky Zsuzsa szerint nem létezik olyan közösség, ahol ne jelenne meg a pletykálkodás. Ez az emberi csoportok közös jellemzői között az előkelő második helyen szerepel: első a tagolt beszéd, a harmadik pedig a hazugság. Egyes felmérések szerint a beszélgetések több mint 60 százalékában felbukkan a pletyka, amelynek nagyjából kéttucatnyi típusa létezik. Íme, néhány:

Gyógypletyka: „Nyugi, nem vagy ezzel egyedül!”

Ki nyer vele? Főleg az új munkatársak és azok, akik új pozícióba kerülnek.
Amikor kezdőként hibázik valaki, akkor a kolléga vagy a főnök gyakran azzal nyugtatja az illetőt, hogy „ne aggódj, mások ezt sokkal jobban elrontották” vagy „sokkal lassabban tanulták meg”. De az is idetartozik, amikor a barátok a saját kudarcaikról mesélnek. „Ezek megnyugtató megerősítések, hogy nem vagyunk egyedül a rossz döntésekkel, hiszen mások is hibáznak.”

Navigációs pletyka: a munkahelyi GPS

Ki nyer vele? Főleg az új munkatársak és azok, akik több év kihagyás után jönnek vissza a céghez.
Kinek ismerős, hogy újoncként már az első napokban megtudja, hogy kivel kell vigyázni, kitől mit lehet kérni, és hogy mi hol található az irodában? Ez az információcsere kölcsönösen gyors helyzetfelmérést tesz lehetővé. Az új munkatárs felmérheti a terepet, és gyorsabb lehet a beilleszkedése. De a válaszaiból a többiek is nagyvonalakban megtudhatják, hogy milyen is az új ember.

Portrépletyka: a sokatmondó vélemények

Mit nyer vele a vállalkozás? Az ilyen információcsere jelentős forrásmegtakarítást jelent, ezzel ugyanis kevesebb időt kell a kapcsolatépítésre fordítani.
„Ez klasszikusan úgy néz ki, hogy X és Y egy harmadik személyről, Z-ről beszélget. Azt gondolnánk, hogy a csevegés Z-ről szól, de valójában X és Y véleménye derül ki. A szereplők ekkor két embert ismernek meg jobban: a témaszemélyt és a beszélgetőpartnert, hiszen sokan szeretik beleszőni a mondandójukba, hogy miben hasonlítanak a témaszemélyre, és miben gondolkodnak másképp” – magyarázta Szvetelszky Zsuzsa.

„Nem tőlem hallottad”

Az is tipikus megoldás, hogy aki a folyosón, a csapatépítésen vagy az esti sörözésen bizalmas információt oszt meg a többiekkel, gyakran hozzáteszi, hogy „ezt egyébként már mindenki tudja”, vagy „ezt nem tőlem tudod”. Ezzel a földelő technikával az illető ösztönösen védi magát, hogy később ne lehessen őt felelősségre vonni.

A szakértő szerint a védekezésben az is benne van, hogy a pletyka még mindig negatív fogalom, és az emberekben még mindig masszívan él, hogy nem illik pletykálni. A szociálpszichológus viszont éppen ennek az ellenkezőjét vallja, olyannyira, hogy néhány éve a TedxDanubián tartott előadásán elmondta a pletyka védőbeszédét is. Szerinte rendkívül hasznos ez a fajta információáramlás, és ha a cégvezetők mindezt jól tudják kezelni és irányítani, akkor a csapatszellemet és az összteljesítményt is növelhetik. Ellenkező esetben viszont a saját pozíciójuk is gyengülhet, és több rejtett konfliktussal szembesülhetnek.

Ahogy a „nagykönyvben” megírták

A pletyka egy ismerhető szereplőről szóló nem publikus információ, amelynek legfőbb jellegzetessége a terjedés. Ha ez hiányzik, akkor titokról van szó. A pletyka nem azonos a botránnyal (ami publikus) vagy a rágalommal. További jellemzője, hogy nem nevezik meg a forrást, és minden lépésnél átalakul. Mindenki a személyisége alapján hozzátesz vagy elvesz belőle.

Megosztás: