Figyeljen | a fiatalokra!

A fiatalok új szemléletét el kell fogadniuk a munkáltatóknak, ha nem így tesznek, lemaradnak.

Amikor a Z generációról beszélünk, a 21 éves korosztályról és a még fiatalabbakról van szó. Ők az első olyan generáció, amely ténylegesen beleszületett a digitális, fogyasztói társadalomba, számukra az internet, a mobiltelefon és a web 2.0 magától értetődő dolgok. Mindez a személyiségüket is jelentősen megváltoztatta a korábbi nemzedékekéhez képest – derül ki a Meló-Diák mentorprogramjából.

Ők az első korosztály, amely ténylegesen a fogyasztói társadalomba nőttek bele, és ez meghatározza a gondolkodásmódjukat. Folyamatosan új dolgokra vágynak – legyen szó mobiltelefonról vagy ingerekről, élményekről, munkahelyről. A változás került az előtérbe, az állandóság, a ragaszkodás pedig háttérbe szorult, ami a munkahelyi lojalitásukra is kihatással van, illetve lesz: gond nélkül váltanak állást, ha úgy érzik, valami nem jó.

Mások a munkamódszereik

A munkáltatóknak igenis hozzá kell szokni, hogy a Z generáció hozzászokott ahhoz, hogy a világhálón mindent megtalál. Ha ezt nem nézik el nekik, lemaradnak. A Z generáció profin használja az internetes keresőket, minden fontos adatot pillanatok alatt beszereznek, ugyanakkor emiatt felszínesebb a tudásuk, hiszen nincsen igényük arra, hogy jobban elmélyedjenek egy-egy témában. A kamaszkoruk az élmények intenzív átéléséről szól, azonban olyan sok inger éri őket, hogy ezek feldolgozására nincsen idejük. Emiatt bár kívülre a számukra fontos külsőségekkel magabiztosságot mutatnak, belül bizonytalanok és frusztráltak.

A munkaadónak kettős kommunikációval és lojalitással kell viszonyulni hozzájuk, hiszen tudati szinten felnőttek, érzelmi szinten viszont még gyerekek. A korfölénnyel nem lehet kivívni a tiszteletüket, azzal viszont igen, ha egyenrangú félként kezeljük őket – a világ bizonyos területeihez tényleg jobban értenek. A rugalmasan szervezhető diákmunka kiváló terep arra, hogy nagy elköteleződések nélkül felfedezhessék magukat, mentorok útmutatásával megtalálják a helyüket egy vállalat életében.

Semmivel sem rosszabbak

A munkaerőpiacra diák-munkavállalóként betörő Z generáció nem rosszabb, mint elődei, csak más. Így ahhoz, hogy kiaknázzuk a bennük rejlő lehetőségeket, előbb meg kell ismernünk őket. Tehát egy részük már aktívan ott van a munkaerőpiacon gyakornokként, diák-munkavállalóként vagy akár főállású munkatársként, másik részük pedig az egyetem elvégzéséhez közeledve hamarosan belép a „felnőttek világába”.

Mindez a személyiségüket is jelentősen megváltoztatta a korábbi nemzedékekéhez képest. A kisvállalatoknál dolgozók 70 százaléka állítja, hogy a kihívást jelentő feladatok befolyásolják motivációját, azonban csupán ennek fele, 35 százalékuk mondhatja el azt, hogy ezt tényelegesen meg is kapják. A középvállalatoknál is hasonló, kissé pozitívabb arányt vehetünk észre. Itt 55 százalék számára fontosak a kihívások és 38 százaléka rendelkezik is ilyen feladatokkal munkahelyén – derül ki a felmérésből.

A fiatalok is dönthetnek

Sajnos a valóság ezeket a számokat nem minden esetben igazolja vissza, hiszen átlagosan 26 százalék mondhatja el, hogy meghallgatják véleményét, mielőtt döntés születne egy bizonyos projekt kapcsán. Ezen az értéken is van mit feljebb tornászni a munkaadónak, hiszen a Z generáció bevonásával növelhetik a kollégák lelkesedését, ezáltal elkötelezettebbé válnak, hiszen érzik, hogy szerves és fontos részei a vállalatnak. A munkaadónak tehát érdemes figyelembe venni a fiatalok ötleteit.

Megosztás: