A legnagyobb terhek a magyar vezérigazgatók vállán

A munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése jelentik a legnagyobb kihívást.

Világszerte nehéz évük volt tavaly a döntéshozóknak. Az év elején inkább a kockázatok látszottak, de utólag úgy tűnik: 2017 a stabilizálódásról szólt a világgazdaságban. Az Egyesült Államok és Kína tovább erősödött, az orosz és a brazil gazdaság lassan magára talált. A Brexit nyomán az eurózóna jövőjét érintő aggodalmak is csitulni látszanak. Tavaly a várakozások még a kockázatokból fogantak, a vezérigazgatók idén már megalapozottabban lehettek optimisták a világgazdasági kilátásokat illetően itthon és globálisan is – derül ki a PwC globális felméréséből.

Ami a hazai viszonyokat illeti, az első számú vállalatvezetők 89 százaléka bízik abban, hogy növelni tudja saját cége bevételeit, a magyar gazdaság megítélése pedig nem változott számottevően. A legfontosabb külpiacunk továbbra is Németország, idén már minden második hazai vállalatot érint ez a kötődés. A „dobogón” viszont helyet cserélt Románia és az Egyesült Államok (előbbi a második helyre lépett). A legnagyobb terepvesztést Oroszország szenvedte el a magyar döntéshozók körében. A Brexit körüli bizonytalanságok ellenére azonban az Egyesült Királyság szerepe nem csökkent sem itthon, sem a világban.

Világszerte a megkérdezett vezérigazgatók válaszai alapján az Egyesült Államok visszaszerezte globális első helyét és meg is erősítette előnyét Kínával szemben. Globális szinten a veszélyforrások között a legnagyobb növekedést a terrorizmus és a klímaváltozás esetében látják a cégek vezetői, e két tényező súlya 20 százalékpontot emelkedett tavaly óta.

Munkavállalói gondok

Míg a világ vállalatvezetői idén leginkább globális, az üzleti tényezőkön túlmutató veszélyforrásokat jelöltek meg fő aggodalmaknak, addig a magyarországi döntéshozók legfontosabb problémái lokálisak és leginkább csak a munkavállalókkal kapcsolatosak.
Magyarországon a munkavállalók hiánya, demográfiai jellemzőik változása, illetve az alkalmazásukra kirótt vállalati terhek növekedése jelentik a legnagyobb kihívást a vezérigazgatók számára, a globális problémák súlya jelentősen visszaesett. Évek óta 50% feletti azoknak a vezérigazgatóknak az aránya, akik növelni szeretnék munkavállalóik létszámát, az egyik legnagyobb kihívás viszont az, hogy milyen HR-stratégiával és honnan tudják ezt megtenni.

A megkérdezett vezetők felismerték, hogy a sikeres toborzás alapfeltétele, hogy a szervezet maga vonzó legyen a munkavállalók szemében. Ennek eredménye, hogy ma már a munkahely sok esetben egyfajta iskolaként készíti fel dolgozóit a jövőben megkövetelt rugalmasságra. A megkérdezettek 90 százaléka állította például, hogy az olyan készségek, mint például csapatmunka, kommunikáció is fejleszteni kell a digitális affinitás mellett.

A felmérés során az első számú döntéshozók vezetői kihívásaikról is beszámoltak: a megkérdezettek közel 60 százaléka mondta azt, hogy egyre növekvő nyomást tapasztal arra vonatkozóan, hogy minél rövidebb idő alatt kell elérni a kitűzött üzleti célokat. A személyes felelősség kapcsán szintén megfogalmazták aggályaikat: a megkérdezettek 37 százaléka érzi úgy, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a vállalat által elkövetett esetleges szabályszegések miatt.

Elvárt prioritások

A 165 megkérdezett magyarországi vállalatvezető által a kormányzattól elvárt legfőbb prioritások között szintén fókuszba kerültek a munkavállalókkal kapcsolatos elemek. A vállalatvezetők üdvözölnék a képzett munkaerő rendelkezésre állását; a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszert; illetve a munkaerő egészségi állapotának biztosítását is.

Markánsan megváltozott a vezérigazgatók véleménye, amikor a hirtelen bekövetkező, a piacot átalakító – azaz diszruptív – tényezőkről kérdezték őket. 2014-ben még az iparági szabályozás és az ügyfelek viselkedésének megváltozása tűnt a legkevésbé kiszámítható faktoroknak. Mára már a többség a technológiai változásokat tartja a leginkább felforgatónak, és minden második vezérigazgató továbbra is tart a versenytársak számának hirtelen növekedésétől, illetve az elosztási csatornák vagy az ügyfelek viselkedésének változásától.

Digitális világ

A vezetők arról is beszámoltak, hogy az egyre inkább digitalizálódó üzleti világban hogyan változtak mindennapjaik. A vezérigazgatók közel fele (48 százalék) mondta, hogy változott a munkarendje a három évvel korábbihoz képest. Közülük 77 százalék végez több feladatot digitálisan, 62 százalék többször dolgozik a munkahelyétől távol és 46 százalék mondta, hogy kevesebb utat bonyolít munkaügyben. Bár a fentiekből látszik, hogy a rugalmas munkavégzés a döntéshozók körében is terjed, a megkérdezettek kevesebb, mint 14 százaléka tudott több szabadságot kivenni az utóbbi években.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen a vezetők viszonya a közösségi médiához, használják-e és ha igen, milyen célból. 66 százalékuk azt mondta, hogy saját maga kezeli a közösségimédia-fiókjait; a válaszadók háromnegyede rendelkezik LinkedIn-profillal, 61 százalék facebookozik és jelenleg csupán 29 százaléknak „terepe” az Instagram.

Megosztás: